Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

kapcsolatos reménykeltő megjegyzését különösen kétségessé teszi, hogy az Eötvös József
vezette országgyűlési bizottság a határozatiak közreműködésével éppen az előző hónapban
olyan nemzetiségi törvényjavaslatot fogadott el, amelyet a legtöbb nemzetiségi vezető éles
kritikával illetett.
A legfontosabb kérdés azonban talán az, hogyan készült a számszerű kimutatás. Bár
1861 végén a rendőrség tudomására jutott, hogy Komáromy a Tisza vidékén
szabadcsapatokat próbál felfegyverezni, ez később történhetett, mint ahogyan a jelentés
készült, a szabadcsapatok szervezése nem azonos a jelentésben említett
hadseregszervezéssel, és végül a nyomozások sem jutottak semmilyen eredményre. 94 1861
folyamán a rendőrség többször is olyan értesülésekhez jutott, amelyek szerint az ország
egyes területein honvédegyletek, vagy volt honvédegyleti tagok toborzást folytatnak, de a
nyomozások itt sem jártak sikerrel. 95 Lehetséges, hogy egyes honvédegyletek
tevékenysége tényleg alapot adhatott a gyanúra, de az időről-időre lábra kapó
híresztelésekben a bécsi udvar félelme is szerepet játszhatott. 96 A kutatás jelenlegi állása
szerint semmilyen jel nem utal a Komáromy jelentésében sejtetett központilag irányított
hadseregszervezésre. Pedig egy több mint 140 ezer fős sereg megszervezését nem lehetett
volna titokban tartani. Ráadásul a táblázatban az egyes körzeteknél feltüntetett katonaság
létszámának és az adott körzet teljes lakosságának aránya csak igen kis eltéréseket mutat,
tekintet nélkül arra a tényre, hogy a valóságban a nemzetiségek által sűrűn lakott
területeken nyilvánvalóan jóval kisebb mértékben lehetett volna katonaságot szervezni,
mint az ország magyarok lakta részeiben. Fényes Elek 1857-ben kiadott művének az egyes
megyék népességére vonatkozó adatai alapján viszonylagos pontossággal kiszámítható,
hogy a katonák Komáromy kimutatása szerint (a biztos és nem biztos elemek számát
összeadva) minden körzetben a teljes lakosság 1,4–1,8 %-át tették ki, vagyis igen kicsi a
94 A Helytartótanács utasította Arad, Csongrád és Csanád megye főispánját, hogy rendeljen el nyomozást
bizonyos megnevezett személyek után, akik állítólag Komáromy megbízásából szervezkedtek. A három
főispán válaszából kiderül, hogy a nyomozások sehol sem vezettek eredményre. (MOL D 191. 1861: 5809.)
95 MOL D 185. 1861: 90., 179., 751.
96 Előfordult, hogy a rendőrség értesüléseit a Helytartótanács elnöke is kétes hitelűnek nevezte. A korabeli
hangulatra jellemző, hogy Károlyi István gróf Pestről történt elutazása után állítólag sokan a forradalom
közeli kirobbanására következtettek. (BERZEVICZY, 1922–36. II. 193.) Figyelembe véve, hogy a
honvédegyleti összeírásokat akár toborzásnak is lehetett tekinteni, nem meglepő, ha időről-időre különböző
híresztelések terjedtek el az állítólagos hadseregszervezésről.
32