Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

Kinevezése ugyanakkor azt is jelentette, hogy az olasz diplomáciai körökben zajló vita egy
időre a magyarok számára kedvező fordulatot vett.
A vita hátterében az olasz külpolitika két meghatározó problémája állt. A két
problémát a két szomszédos nagyhatalom testesítette meg. Franciaország, amely már
Olaszország születésénél is bábáskodott, szerette volna minél szorosabb gyámság alatt
tartani azt. Ausztriával ugyanakkor fenyegetően fagyos volt a viszony, mert a Habsburg
Birodalom nem ismerte el azt az államot, amely jelentős részben az ő területének és
befolyásának rovására jött létre. Ráadásul a velencei kérdés megoldatlansága állandó
háborúval fenyegetett a két állam közt. A tekintélyes diplomatának számító párizsi olasz
követ, Costantino Nigra és támogatói ezért azt az elvet hangoztatták, hogy nem szabad III.
Napóleon jóindulatát kockáztatni, és megbékélésre kell törekedni Ausztriával, vagyis a
fiatal állam legfontosabb feladatának a nagyhatalmi politikába való bekapcsolódást
tekintették. Ez az irányzat természetesen kizárta a nagyhatalmak ellen irányuló titkos
forradalmi mozgalmak támogatását. A Cerruti-féle diplomáciát ezzel szemben az a logika
mozgatta, hogy ha Olaszország hatékony együttműködést alakít ki az önállóságukért küzdő
közép- és kelet-európai népekkel, és esetleg befolyást szerez a Balkánon, azzal egyrészt
gyengíti Ausztriát, másrészt csökkenti a Franciaországtól való függést. 224
1863 tavaszán az olasz diplomáciai vezetés abban reménykedett, hogy a lengyel
felkelés átterjed Galíciára, és így kedvező alkalom nyílik a lengyelek, az olaszok, a
magyarok, valamint a szerbek és a románok Ausztria elleni háborújára. Klapka már
március elején figyelmeztette Komáromyt, hogy a nemzetközi élet legújabb fejleményei
szükségessé tehetik a magyarországi szervezés megindítását, és ennek előfeltételeként a
hazaiak véleményének megtudakolására buzdította. Komáromy, válaszában közölte, hogy
egyelőre még nem látja, hogyan kapcsolódik majd össze a magyar és a lengyel ügy, de a
következőkkel bíztatta Klapkát: „nemcsak mi egyesek, de a nemzet zöme is kész
áldozattal, de sikerrel kilépni a síkra”. Azt is közölte ugyanakkor a tábornokkal, hogy csak
akkor tudja megkérdezni az otthoniakat, hajlandóak-e a cselekvésre, ha tudja milyen „bázis
és segédeszköz” áll rendelkezésre. 225 Biztos és egyértelmű választ Klapka nyilvánvalóan
224 FORNARO, 1995. 232-251.
225 MOL R 90. 4129. Komáromy–Klapka, 1863. márc. 10. A Klapka levelében leírtakra csak Komáromy
válaszából lehet következtetni. Komáromy válasza – meglepő módon –, Kossuth iratai közt található, ami
arra enged következtetni, hogy Klapka még ekkor is megosztotta Kossuthtal a haza sorsát érintő híreit. A
címzettnek és a levélírónak is csak a keresztneve („Gyuri”) szerepel, de a levél tartalma alapján egyértelműen
azonosítható a két személy.
64