Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

vagyis a teljes összeg több mint háromnegyede került Magyarországra. 861 Lehetséges, hogy
Csáky a porosz kormány előtt nem merte vállalni, hogy a kapott másfél millió frank ekkora
hányadát olyasmire költötték el, aminek – Kossuth szavaival élve –, „semmi látszatja nem
volt”, és ezért igyekezett az augusztus 28-i elszámolásban minél kisebbnek feltüntetni ezt
az összeget. Érdemes azt is megjegyezni, hogy a Magyarországra került pénzből csak
körülbelül 500 ezer frank (körülbelül 250 ezer osztrák forint) jutott be még a háború alatt, a
többi pedig utólag. 862 Vagyis Csáky és Komáromy valótlanságot állítottak, amikor 1866.
július végén vagy augusztus elején azt mondták Simonyinak, hogy 1 millió frankot küldtek
be a hazai szervezésre. Simonyi ebben már akkor kételkedett, és ő hívta fel Irányi
figyelmét arra, hogy Csákyék meglehetősen nagyvonalúan bánnak a porosz kormánytól
kapott pénzzel. Kossuthnak tehát a lényeget tekintve igaza volt: Csáky és Komáromy
felelőtlenül kezelték a porosz kormánytól kapott pénzeket. Kiadásaikat nem dokumentálták
pontosan, és a pénz nagy részét nem eredeti rendeltetése szerint költötték el. Az országba
bejuttatott óriási összeg sorsára soha nem derült fényt. Könnyen lehet, hogy Csáky és
Komáromy később adósságaik törlesztésére használták, de juthatott belőle egyes balközép
párti politikustársaiknak, és a szervezkedésben éveken át kulcsszerepet játszó Thaisz
Eleknek is. A porosz kormánynak mindenestre nem állt érdekében, hogy nyomoztatni
kezdjen a pénz után, ezért elfogadta Csáky elszámolását.
Csáky és Komáromy azonban bizonyosan tisztában volt azzal, hogy a porosz
kormánynak adott elszámolás a hazai közvélemény előtt nem fogja őket felmenteni azok
alól a vádak alól, amelyeket Kossuth hangoztatott a Negyvenkilencz című laban, és
amelyről Szilágyi Virgil révén a hazai politikusok is tudomást szerezhettek. Éppen ezért
írta Csáky 1867. július 27-én kelt levelében Ébernek, hogy a történtekért kizárólag az
otthoniak a hibásak, és amint elkészül az elszámolás, közzé fogják tenni a hazai lapokban
„forradalmi működésük” történetét. Azt is közölte Éberrel, hogy meglátogatta őt Kemény
Zsigmond, a Pesti Napló szerkesztője, valamint Szentiványi Károly a képviselőház Deákpárti
elnöke, és helyeselték tervét. 863 A Deák-párt tehát politikai hasznot próbált húzni
abból, hogy Csáky a balközép párti politikusok megvádolására készült. Nincs nyoma
861 Az 1868. évi költségvetés adatai szerint az ország rendes kiadásai akkor 30 981 800 forintot tettek ki, ezen
belül az országgyűlés két házának éves költségei 940 ezer forintra rúgtak. (Corpus Iuris Hungarici, 1896.
415-416., 1868: XXVIII. tc.)
862 Figyelemre méltó, hogy még ez az összeg is jóval nagyobb annál, amit a pesti comité Csákyéktól kért. A
magyarországi szervezkedők 1866 májusában azt írták, hogy legalább 100-140 ezer forintra lenne szükségük.
(L. a „Magyarország az 1866. évi háború idején” c. fejezetet.)
863 MOL R 25. 1. t. Csáky–Éber, 1867. júl. 27.
198