Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...
Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...
Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
alkalmassá tették a bukaresti megbízás végrehajtására. 465 Feladatai közé tartozott, hogy<br />
felvegye a kapcsolatot Zsurmayval és Kupával, átadja Cuzának Klapka június 15-én kelt<br />
levelét, és rábírja a fejedelmet az 1859-ben lefoglalt fegyverek visszaszolgáltatására,<br />
valamint az Éber-féle fegyverszállítás támogatására. 466 Klapka, Cuzához írt levelében<br />
igyekezett felvázolni az elnyomott népek Ausztria elleni közös harcának jelentőségét,<br />
utalva a román belpolitika befolyásolására irányuló bécsi <strong>törekvések</strong>re, amelyek a<br />
fejedelmet is kényelmetlen helyzetbe hozták. Megnyugtatta Cuzát, hogy amennyiben<br />
visszaadja a korábban elkobzott fegyvereket, azokat teljes titoktartás mellett szállítják az<br />
erdélyi határvidékre. 467 Klapka az olasz kormány előtt azonban világossá tette, hogy<br />
amennyiben a fejedelem elzárkózik az együttműködéstől, Ausztriánál is veszélyesebb<br />
ellenségnek fogja tekinteni. Ezzel összhangban Seherthosst is előbb a meggyőzés, ennek<br />
sikertelensége esetén viszont a fenyegetés eszközének használatára utasította. 468 A<br />
fenyegetés nyilván nem jelentett mást, mint azt, hogy Klapka Cuza hatalmának esetleges<br />
megdöntésével is számolt. Seherthoss, a Frigyesy-ügy miatt kénytelen volt halogatni<br />
feladatának végrehajtását, Klapka pedig nem tartotta időszerűnek a június 15-én kelt levél<br />
átadását sem. 469 Több hetes várakozás után Seherthoss augusztus 10-én találkozott<br />
Cuzával. A fejedelem kijelentette a porosz gróf előtt, hogy számára az olasz és a magyar<br />
támogatás kevés, ha bekapcsolódna a háborúba, azt csak Franciaország kifejezett kérésére<br />
tenné, ennek hiányában azonban nem engedi országát hadszíntérré tenni. A megbeszélés<br />
után hat nappal a román rendőrség – Cuza utasítására –, felszólította Seherthosst, hogy<br />
hagyja el a fejedelemségeket. Cuza tisztában volt vele, hogy az osztrák titkosrendőrség tud<br />
az országában folyó szervezkedésekről, és ez a tény magyarázatot ad viselkedésére. 470<br />
Időközben kudarcba fulladt Klapkának az a próbálkozása is, hogy megnyerje<br />
Garibaldit a felkelés irányítására. A Caprera szigetére visszavonult vörösinges vezér június<br />
13-án kelt levelében kifejtette, hogy az olasz kormány számíthat rá, de nem kívánja magát<br />
előre elkötelezni sem a dalmáciai partraszállás, sem az al-dunai felkelés vezetése<br />
465<br />
BORSI-KÁLMÁN, 1984. 177-212., 2000. 147-164.<br />
466<br />
DDI IV. 768-769. Klapka–Cerruti, 1864. jún. 16. – vö.: BORSI-KÁLMÁN, 1984. 177-212., BORSI-<br />
KÁLMÁN, 2000. 147-164.<br />
467<br />
DDI IV. 769-771. Klapka–Cuza, 1864. jún. 15.<br />
468<br />
DDI IV. 768-769. Klapka–Cerruti, 1864. jún. 16. – vö.: BORSI-KÁLMÁN, 1984. 177-212.; BORSI-<br />
KÁLMÁN, 2000. 147-164.<br />
469<br />
DDI IV. 804. Klapka–Cerruti, 1864. jún. 30.<br />
470<br />
BORSI-KÁLMÁN, 1984. 177-212., 2000. 147-164.<br />
115
Change language