Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

előbbi értesülés egyébként Csáky közlésére alapult, aki néhány nappal korábban megírta
Komáromynak, hogy Klapka felajánlotta Cuzának Erdély egy részét. 488 Tekintve, hogy
Klapka 1864 folyamán nem utazott a fejedelemségekbe, ajánlatot legfeljebb csak írásban
tehetett volna Cuzának, de a Seherthosszal küldött levélben ilyesmiről nincs szó. 489 Az új
pesti comité létrehozásával kapcsolatos vád pedig azért nem tűnik valószínűnek, mert
Klapka legkorábban csak Csáky július 5-i visszatérése után szembesülhetett azzal, hogy
Komáromyék nem akarnak vele közös bizottmányt létrehozni. Az összetűzések és a
bizalmatlanság ellenére Klapka végül beletörődött abba, hogy az olasz kormánnyal
kötendő megállapodást Csáky dolgozza ki. 490 A pesti comité két külföldi képviselője
ígéretet tett arra, hogy egyeztetnek vele, és ha megszületik a megállapodás az olasz
kormánnyal, fel fogják őt kérni „az őt illető hely elfoglalására”. 491 Komáromy és Csáky
valóban folytattak megbeszéléseket Klapkával a következő hetekben, 492 de nem
tájékoztatták mindenről, 493 és egymás közti levelezésükben igen becsmérlően írtak róla. 494
Valamivel kedvezőbben vélekedtek ugyanakkor Éberről, akiről Csáky a következőket írta
Komáromynak: „Róka, úgy tartom, de azért azt hiszem, hogy olyan ember, ki minket
megért, és inkább velünk fog evezni, mint mással.” 495 Július 7-én Éber egyedül, tehát
Klapka nélkül is felkereste Csákyt. 496
Az említett események tükrében elmondható tehát, hogy 1864 nyarán ismét
megváltoztak a magyar politikai emigráción belüli erőviszonyok. Csáky és Komáromy,
Kossuth után azt a Klapkát is igyekeztek háttérbe tolni, akinek révén az előző hónapokban
kapcsolatba kerültek az olasz kormánnyal. Csáky elérte, hogy az olasz kormány őt tekintse
első számú tárgyalópartnernek a magyarok közül. Ebben megnyerő modora mellett a
488 MOL R 296. 11. t. Csáky–Komáromy, 1864. júl. 9.
489 L. a „Klapka és az al-dunai felkelés szervezése 1864 nyarán” c. fejezetet.
490 Július 9-én Klapka már sürgette is Csákyt, hogy minél gyorsabban állapodjon meg az olasz kormánnyal.
(MOL R 296. 11. t. Csáky–Komáromy, 1864. júl. 9.)
491 MOL R 296. 11. t. Csáky–Komáromy, 1864. júl. 7.
492 MOL R 296. 11. t. Csáky–Komáromy, 1864. júl. 9., júl. 10.; DDI V. 67. Csáky–Cerruti, 1864. júl. 27.;
DDI V. 81-83. Klapka–Cerruti, 1864. aug. 2.
493 Csáky, egy levelében arra kérte Komáromyt, hogy ha Klapka előbb ér Genfbe, mint ő, akkor legyen vele
nagyon kedves, de ne beszéljen sem az olasz kormány számára készített szerződéstervezetről, sem a hazai
viszonyokról. (MOL R 296. 11. t. Csáky–Komáromy, 1864. júl. 10.) – vö.: „A Nedeczky- és a Beniczky-féle
szervezkedés leleplezését követő hónapok Magyarországon és az emigrációban” c. fejezet.
494 Csáky a következőket írta Komáromynak Klapkával kapcsolatban: „[Telkessy] Sándor azt mondta, hogy
Türr Klapkát provocálni akarja – de úgy látszik, hogy az ég nem akarja nekem azt az örömet tenni, hogy már
egyszer láthatnám, hogy ütik egymást agyon.” (MOL R 296. 11. t. Csáky–Komáromy, 1864. júl. 6.); „… én
Klapkával egyetértésben vagyok, olyanba, amilyenben az ember vele lehet…” (MOL R 296. 11. t. Csáky–
Komáromy, 1864. júl. 9.)
495 MOL R 296. 11. t. Csáky–Komáromy, 1864. júl. 6.
496 MOL R 296. 11. t. Csáky–Komáromy, 1864. júl. 8.
120