Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...
Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...
Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
hamarosan sor is került, és a várva várt jelentés március végén megérkezett Olaszországba.<br />
Ruspoli, levelében azt állította, hogy <strong>Magyar</strong>ország távolabb van a kiegyezéstől, mint<br />
1861-ben. 554 Azt, hogy a jelentés Csákyék sugalmazására született, Cerruti tudta, 555 az<br />
olasz kormány többi tagja azonban nem. Hogy Ruspolinak származott-e, és ha igen, milyen<br />
haszna a pesti comitéval való együttműködésből, az a forrásokból nem derül ki. Később<br />
Csákyék az egyik Vidaccsal, valószínűleg Józseffel is írattak egy levelet a magyarországi<br />
viszonyokról. Csáky még azt sem mulasztotta el Komáromy lelkére kötni, hogy a címeres<br />
pecsétet tegyék rá a levélre, mert úgy még jobb hatást kelt a minisztertanácsban. 556<br />
Ruspoli jelentésének megszületése után Csáky szinte biztosra vette, hogy<br />
hamarosan megkapnak 200 ezer frankot, ezt követően pedig rendszeres anyagi<br />
támogatáshoz jutnak majd. Ennek tudatában a március 21-én Komáromyhoz írt levelében<br />
felvázolta, milyen területen, és mely személyek segítségével kell folytatniuk a titkos<br />
szervezkedést. <strong>Magyar</strong>országon a politikai „organisatio” mellett egy új katonai szervezet<br />
létrehozását is szükségesnek látta. Erdélyben a katonai előkészületeket továbbra is Papra<br />
kívánta bízni, akit arra is utasítani akart, hogy két hónap múlva személyesen hozzon<br />
jelentést mindenkitől. Ugyanakkor Erdélyben egy politikai szervezet kiépítését is<br />
kívánatosnak tartotta, Tholdalaghy irányítása alatt, akinek a tervek szerint minden<br />
megyében egy biztossal kellett kapcsolatot tartania. Javasolta, hogy Huszárt azonnal<br />
küldjék ki Belgrádba állandó képviselőnek. Belgrádban emellett egy Türr helyetteseként<br />
tevékenykedő katonai képviselő jelenlétét is elengedhetetlennek tartotta, aki egyúttal<br />
nyilván ellenőrizte is volna a Csákyék által nem túlzottan kedvelt tábornokot. Erre a<br />
tisztségre az olaszországi magyar légióban őrnagyként szolgáló Rényi Györgyöt 557<br />
javasolta. A román fejedelemségekben is állandó ügynökök jelenlétét tartotta<br />
szükségesnek, akik közül Vidacs Józsefet meg is nevezte, utalva rá, hogy ő az ottani<br />
magyarok körében kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezik. Fontosnak tekintette továbbá a<br />
külföldi képviselet biztosítását és megerősítését, de azt nem fejtette ki, hogy ezen pontosan<br />
mit ért. A levél további részében Csáky ismertette a remélt 200 ezer frankos támogatás<br />
halasztás nélkül kell, hogy velünk tisztába jöjjenek, és hogy Csáky meg van bízva velök értekezni.” (MOL R<br />
296. 1. t. Komáromy–Thaisz, 1865. márc. ?. /fogalmazvány, hiányos/)<br />
554<br />
DDI V. Csáky–Cerruti, 1865. márc. 18. ; MOL R 296. 11. t. Csáky–Komáromy, 1865. márc. 21.<br />
555<br />
DDI V. Csáky–Cerruti, 1865. márc. 18.<br />
556<br />
MOL R 296. 11. t. Csáky–Komáromy, 1865. ápr. 17.<br />
557<br />
Rényi György (1829–1891) a szabadságharc idején századosi rangot ért el a honvédseregben. A világosi<br />
fegyverletételt követően Párizsba, majd Itáliába emigrált, és az olaszországi magyar légió tagja lett. 1866-ban<br />
belépett a poroszországi magyar légióba. (SZINNYEI, 1891–1914. XI. 782-783.; BONA, 1988. 504.)<br />
132
Change language