Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

endelkezésére egy álnévre kiállított útlevelet. Kérését azzal magyarázta, hogy utazásának
titokban kell maradnia nemcsak az osztrák rendőrség, hanem egyes Olaszországban
tartózkodó honfitársai előtt is, függetlenül azok pozíciójától. Ez utóbbi megjegyzésével
alighanem Kossuthra célzott. Egyben megígérte, hogy amint bizonyos kérdésekben
meghallgatta a Londonból visszatérő Klapka álláspontját, sietni fog Torinóba. 188
Komáromy a következő hetekben valószínűleg nem kapott választ a levelére, ezért
feltehetőleg Károlyi grófnő ajánlásával levélben fordult Bethlen Gergely grófhoz, 189 az
olasz sereg egyik magyar tábornokához, akinek kitűnő személyes kapcsolatai voltak az
olasz vezetéssel. Az Alessandriában tartózkodó Bethlen meglehetősen elfoglalt volt
ezekben a hetekben, éppen ekkoriban folyt ugyanis Türr irányítása alatt a magyar légió
újjászervezése, és Bethlen volt annak a bizottságnak az elnöke, amely eldöntötte, kik
alkalmasak az újjászervezett légióba történő felvételre. 190 Késve kapta tehát kézhez
Komáromy levelét, de annál nagyobb buzgalommal igyekezett segíteni „legújabb
barátjának”. Üdvözölte a magyarországiak azon gondolatát, hogy közvetlen kapcsolatba
szándékoznak lépni az olasz kormánnyal, és még augusztus végén írt Rattazzinak. 191
Valamikor szeptember 5. és 12. között Svájcba utazott, és személyesen is beszélt
Komáromyval, 192 aki feltehetőleg ekkor adta tudtára, hogy működését Kossuth
megkerülésével és Klapka bevonásával képzeli el. Bethlen szeptember 13-án már
Torinóban volt, és találkozott Rattazzival, akivel nyíltan közölte a magyarországi
politikusok szándékait. Állítása szerint Rattazzi „nem búsult” Kossuth háttérbe
szorításának tervén, és azt üzente Komáromynak, hogy bármikor szívesen fogadja őt. 193
Bethlen és Komáromy ezután, közös megállapodásuknak megfelelően, értesítették az olasz
miniszterelnök álláspontjáról Pukyt, Türrt és Klapkát. Puky, aki már korábban is igyekezett
188 MAE ASD Moscati VI/215. Komáromy–Rattazzi, 1862. aug. 1. Komáromy később, 1863 tavaszán
feltehetőleg Klapkának, azzal magyarázta külföldre jövetelét, hogy 1862 tavaszán–nyarán majdnem
megszakadt a kapcsolat a határozatiak és az olasz kormány között. (MOL R 296. 1. t., Komáromy–Klapka
(?), k. n. L. „A lengyel felkelés, az olasz diplomácia és a magyarok 1863 tavaszán” c. fejezetet.)
189 Bethlen Gergely gróf (1812–1867) jogi tanulmányokat végzett, megyei hivatalokat viselt, majd a
szabadságharcban ezredesi rangot ért el. A világosi fegyverletétel után Franciaországba menekült, később
pedig Olaszországban telepedett le. 1859-ben az olaszországi magyar légió ezredese, 1860-ban pedig a
piemonti, majd az olasz hadsereg tábornoka lett. 1862-ben nyugalmazták. (BONA, 2000. 247.)
190 A légió újjászervezéséről l.: LUKÁCS, 1986. 127-130.
191 MOL R 296. 11. t. Bethlen–Komáromy, 1862. aug. 28., Bethlen–Komáromy, 1862. aug. 30.
192 Bethlen egy levelében arra panaszkodott, hogy ha ő elhagyná Alessandriát, és Svájcba utazna, akkor a
felügyelete alatt állók fellázadnának. Arra is felhívta Komáromy figyelmét, hogy elutazása az adott
körülmények közt mindenképpen feltűnést keltene. (MOL R 296. 11. t. Bethlen–Komáromy, 1862. szept. 4.)
Az utazásra a szeptember 12-ét megelőző napokban mégis sor került. (MOL R 295. 22. t. Komáromy–
Klapka, 1862. szept. 12.)
193 MOL R 296. 11. t. Bethlen–Komáromy, 1862. szept. 13.
55