Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

volt, többségük Olaszországból érkezett. Az egész sereg egy dandárt alkotott. A légió
főfelügyelője Vetter altábornagy, főparancsnoka Klapka tábornok, a dandárparancsnok
pedig Mogyoródy ezredes lett. Seherthoss Klapka szárnysegédjeként, Rényi pedig a
Csákynak alárendelt diplomáciai osztály vezetőjeként tevékenykedett a légióban. Csáky és
Komáromy ezredesi rangban voltak jelen a tisztikarban, amelynek tagjai közé tartozott
Bethlen Gergely és Károlyi grófné két legfiatalabb fia, István és Tibor is. Mivel a légió
fenntartását a porosz kormány vállalta magára, a katonák a fizetést és a felszerelést
Drygalski porosz királyi megbízottól vehették át. Klapka a magyar légió mellé rendelt
porosz ezredessel, Döringgel megtárgyalta a hadműveleti tervet, majd július 26-án
beöltöztették a légió tagjait, és sor került a zászlóesküre. 706 Közben a porosz kormány
július 22-én 5 napra, július 26-án pedig négy hétre szóló fegyverszünetet írt alá
Ausztriával. Klapka július 27-én 1500 emberrel mégis elindult, és este Oderbergbe
(Bohumin) érkezett. 707 Az indulásról Rényi tájékoztatta Kossuthot, 708 aki felszólította
Csákyékat, hogy azonnal adjanak tájékoztatást a helyzetről, és kössenek formális
egyezséget Bismarckkal. 709 Három nappal később pedig arra utasította a pesti comité
képviselőit, hogy robbantsanak ki gerillaháborút Magyarországon. 710 Csáky nem válaszolt,
Klapka serege pedig július 28-án átlépte az osztrák határt, és Ostrauban (Ostrava)
letáborozott. A porosz hadvezetés azonban a fegyverszünetre hivatkozva hamarosan
visszahívta őket Schillersdorfba (Šilheřovice). Klapka itt július 31-én haditanácsot tartott,
amelyen bejelentette, hogy a Neissében maradt 600 fős seregrészt feloszlatták,
Magyarországon pedig nem robbant ki felkelés, pedig a beküldött pénz és az utasítás július
17-én megérkezett az országba. Hozzátette azt is, hogy a porosz hadvezetést képviselő
Döring nem tartja őket vissza, de felszerelést nem ad számukra. Klapka ennek ellenére a
betörést javasolta. Végül az a határozat született, hogy előbb tájékozódnak a porosz
kormány szándékai felől. Csáky ezért a főhadiszállásra, Rényi pedig Berlinbe indult.
Komáromy viszont váratlanul sürgetni kezdte az indulást. Valószínűleg Döring
seregről számolt be, de értesüléseit ő maga sem tartotta megbízhatónak. (MOL R 90. 4638. Ludvigh–
Kossuth, 1866. júl. 24.; KLI VI. 442-443. Ludvigh–Kossuth, júl. 29.)
706
HL II. 29. 229. cs.; MOL R 296. 11. t. Csáky–Komáromy, 1866. júl. 18.; KIENAST, 1900. 122-129.;
LUKÁCS, 1984. 339-345.
707
KIENAST, 1900. 186-191.
708
MOL R 90. 4649., DDI VII. 136. Rényi–Kossuth, júl. 27.
709
DDI VII. 133-134. Kossuth–Csáky, 1866. júl. 27.
710
DDI VII. 155-156. Kossuth a berlini olasz követségnek, 1866. júl. 30.
167