Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

politikusoknak a nemzetiségi kérdéssel és a demokratikus jogokkal kapcsolatban korábban
kialakított véleményével. 174
Nehéz azonban egységes elképzelésről beszélni a határozati balközépről szólva,
hiszen a politikusok kapcsolatai az országgyűlés feloszlatása után igencsak meglazultak,
mozgásterük beszűkült. Podmaniczky így emlékezett vissza erre az időszakra: „Pártunk
azon tagjai, kik nemcsak politikailag, de társadalmilag is együtt éltek, ez időtájt egészen
falura vonultunk vissza, s csakis, ha bizonyos közügyek tartották kívánatosnak, rándultunk
be, s gyülekezénk Pestre. Annál szorgalmatosabban s gyakrabban jövénk össze születés- és
névnapok alkalmával…”. 175 A ritka összejövetelek egyik jellemző színhelye – a vidéki
kastélyok mellett –, Jókai svábhegyi villája volt, ahol a Magyar Sajtó köre, vagyis
lényegében az egykori Határozati Párt vezérkara gyűlt össze. Jókai „Az én fecskefészkem”
című írásában Tisza Kálmánt, Almásyt, Nyáryt, Keglevich Bélát, Beniczkyt és Ivánkát
említette meg, mint olyanokat, akikkel együtt „tanakodtak a haza sorsán”. 176
„Tanakodásaik” eredménye ekkor leginkább olyan gazdasági jellegű kezdeményezésekben
mutatkozott meg, amelyek a saját társadalmi rétegük, vagyis a birtokos nemesség anyagi
erejét voltak hivatottak növelni. Ilyen lépés volt 1862 novemberében a Földhitelintézet
alapítása, amelyben a határozati balközép tagjai közül részt vett Almásy, Tisza és
Podmaniczky is. 177 1863 elején pedig Károlyi Sándor kezdeményezésére létrejött az
Országos Gazdasági Egyesület, amelynek ugyancsak tagja lett Almásy, Tisza, valamint
Ivánka is. 178 Nagyjából ezzel egy időben indította el az egykori Határozati Párt vezérkara
új lapját A Hont. 179 A Hon, amint azt az első szám címlapján olvasható programadó cikkek
is közölték, a mezőgazdaság modernizálásának, az ipar és a kereskedelem fejlődésének,
illetve általánosságban a Nyugathoz való felzárkózásnak az előmozdítását tekintette fő
feladatának. 180 A gazdasági célok természetesen politikai szándékokkal kötődtek össze,
hiszen alkalmasak voltak az Ausztriával szembeni kiszolgáltatottság csökkentésére.
174
Pálffy Móricnak, a Helytartótanács elnökének értesülései szerint a Nemzeti Körben az a szóbeszéd járta,
hogy Tisza Kálmán emlékiratot szerkeszt Kossuth „programjára” válaszul. Pálffy 1862. június 6-án kelt
levelében értesítette erről Forgách Antal kancellárt. (MOL D 191. 1862: 11931) Az állítólagos emlékirat
megírásáról és megjelentetéséről nincs tudomásunk.
175
PODMANICZKY, 1888. 145.
176
JÓKAI, é. n. 28. – vö.: KOZÁRI, 2003. 67.
177
PODMANICZKY, 1888. 194-197. – vö.: KOZÁRI, 2003. 71.
178
KOZÁRI, 2003. 71-74.
179
A Honról l.: KOSÁRY–NÉMETH G., II/1. 639-641.
180
IVÁNKA, 1863.; JELLINEK, 1863. Jellinek Mór (1823–1883) nagykereskedő, a gabonacsarnok elnöke
volt. (SZINNYEI, 1891–1914. V. 474-476.)
52