Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

egymással Kossuth, Komáromy, Csáky, Türr és Perczel Mór. 653 Komáromy a pesti comité
nevében ismertette a volt kormányzóval kötendő megállapodás feltételeit, amelyeket
Kossuth elfogadott. Ennek értelmében megegyeztek abban, hogy a belügyeket a comité
irányítja addig, amíg Kossuth nem lép Magyarország területére. A külügyeket viszont
Kossuth intézi, aki összeköttetésben áll Csákyval, a comité külföldi képviselőjével.
Rögzítették az olasz kormánnyal kötendő szerződés feltételeit is. 654
Az előzmények ismeretében meglepőnek tűnhet, hogy Kossuth hajlandó volt
együttműködni a pesti comitével. Komáromyval 1863-ban egyszer már megszakította
kapcsolatait azért, mert az az ő megkerülésével tárgyalt az olasz kormánnyal. Csákyt ugyan
nem ismerte korábban, de azt tudta róla, hogy nincs jelentős politikai múltja, és egyébként
is kétes hírnévnek örvend az emigráns körökben. Ráadásul Kiss Miklóstól értesült arról,
hogy Csáky az ő feltételeit részben figyelmen kívül hagyva tárgyalt Bismarckkal.
Mindezek ellenére szembe kellett néznie azzal, hogy ha visszautasítja a pesti comitével
való együttműködést, akkor talán örökre elveszti a lehetőséget, hogy a külföldi
kormányokkal tárgyalhasson hazája sorsáról, és a magyar közvéleményre gyakorolt
befolyásával előmozdítsa a szabadságharc kirobbantását. Végre kitört a régen várt háború,
és Kossuth minden bizonnyal számot vetett azzal, hogy a magyarországi politikai vezető
réteg kiegyezési hajlandóságának növekedése miatt ez lehet az utolsó alkalom a
függetlenség kivívására. Valószínűleg bízott abban, hogy a pesti comitéval kötött
megállapodás elég hatalmat biztosít majd számára hazája ügyei felett. Talán az is
megfordult a fejében, hogy a comité ténylegesen rendelkezik a hazában katonai erővel,
vagy legalábbis még mindig létezik az a tisztikar Magyarországon, amit tudomása szerint
1860-1861-ben Ivánka és Komáromy létrehozott. 655
653 Kossuth kezdetben Perczelt is be akarta vonni a szervezésbe. (KLI VII. 195.) Perczel azonban hamarosan
az emigráció több tagjával is összeveszett, így végül nem vett részt az események alakításában. (KLI VI.
383-384. Irányi–Kossuth, 1866. júl. 14.)
654 KLI VII. 113-118. Az olasz kormánnyal kötendő szerződés tervezete, valamint a Kossuthtal létrejött
megállapodás két példánya megtalálható Csáky és Komáromy iratai közt is (Kossuth és a pesti comité
megállapodását csak Csáky Firenzéből való elindulásakor rögzítették írásban): MOL R 296. 11. t. „Bases de
l’entente avec la Hongrie et la manière de procéder”, 1866. jún. 18.; MOL R 296. 6. t. jún. 28.
655 Kossuth a háború után azzal magyarázta Komáromyékkal kötött megállapodását egy Szilágyinak írt
levelében, hogy nem volt más választása, és nem tudta ellenőrizni Komáromynak a magyarországi
szervezetre vonatkozó állításait. (KLI VII. 149-155. Kossuth–Szilágyi, 1866. okt. 18.)
156