Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

kormány kénytelen volt tárgyalásokat kezdeni a bukaresti vezetéssel. 715 A román
miniszterelnöki tisztséget Cuza bukása óta az a Ion Ghica töltötte be, akivel a pesti comité
1865 szeptemberében szerződést kötött. 716 A szerződés másik román aláírója, Ioan
Balaceanu pedig az új bukaresti kormány párizsi ügyvivője lett, és ebben a minőségében
magyar emigránsokkal is folytatott megbeszéléseket a háború idején. Miután feltehetően
találkozott Türrel, beszámolt Károly fejedelemnek arról, hogy az olasz hadsereg magyar
tábornoka Bukarestbe készül. Balaceanu azt javasolta uralkodójának, hogy kössön
szerződést Türrel, és ennek feltételeit is körvonalazta: Erdély legyen autonóm terület a
Magyar Királyságon belül, a porosz és az olasz kormány is adjon biztosítékot a román
igények támogatására, Türr kössön megállapodást a magyar „mérsékelt párttal”, a
békefeltételek közt pedig szerepeljen, hogy Ausztria adja át Bukovinát a
fejedelemségeknek. Türrt a román politikus idális közvetítőnek nevezte, olyan embernek,
akitől távol áll minden nacionalista gőg. 717
Türr, a magyar emigráció többi tagjától függetlenül, de hozzájuk hasonlóan, már
1866 tavaszán igen élénk tevékenységet fejtett ki annak érdekében, hogy az olasz és porosz
politikusok felismerjék a magyarokkal, a délszláv népekkel és a románokkal való
együttműködés jelentőségét. Márciusban levelet írt Cerrutinak, amelyben azt javasolta az
olasz kormánynak, hogy igyekezzen minél szorosabb összeköttetésbe kerülni a szerbekkel
és a horvátokkal. 718 Májusban találkozott Usedommal, majd Bernhardival, 719 és
valószínűleg az ő ajánlásuknak köszönhette, hogy Bismarck meghívta őt Berlinbe. A
magyar emigráns június 10-én és 11-én folytatott tárgyalásukon kérte a porosz kancellárt a
magyar, a délszláv és a román tervek támogatására, valamint a poroszországi magyar légió
felállítására, és ezekre ígéretet is kapott. 720 Berlini útját igyekezett eltitkolni Kossuth
elől, 721 ugyanakkor visszautasította Csáky és Komáromy azon ajánlatát, hogy a pesti
comitét ismerje el egyedül illetékesnek a magyarországi ügyekben. 722 Sem Kossuth, sem
715 TOMI, 2002. 195-213.
716 L. a „Csáky és Komáromy kiútkeresései 1865-ben ” c. fejezetet.
717 TOMI, 2002. 195-213.
718 DDI VI. 505-506. Türr–Cerruti, 1866. márc. 28.
719 BERNHARDI, 1897. 14-19., 24-29.
720 KLI VI. 558-563. „Türr István altábornagy jelentése a keleti tartományokban való működéséről”. – vö.:
CHIALA, 1902. 277.
721 DDI VI. 769-770. Türr–Cerruti, 1866. jún. 7. Türr Kossuth előtt csak párizsi útjáról beszélt, és később azt
akarta mondani a volt kormányzónak, hogy a francia fővárosban volt, amikor meghívták Berlinbe.
722 Türr ezt Bernhardi előtt azzal indokolta, hogy nem akarta Kossuthtot kizárni a szervezésből. Véleménye
szerint ugyanis a magyar parasztokat csak Kossuth nevével lehetett megnyerni a felkelés ügyének.
(BERNHARDI, 1897. 25-26.)
169