Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

megerősítették azt, amit a magyar gróf már korábban is mondott az olasz
külügyminiszternek. Ezek szerint a hazaiak izgatottan várják a háborút, ami Csáky szerint
mindenképpen a sürgős döntés mellett szól. A magyar gróf felhívta a külügyminiszter
figyelmét, hogy ez a bizonytalan helyzet már nem tartható fenn sokáig, tehát a személyes
megbeszélés után most írásban igyekezett nyomást gyakorolni a torinói politikusokra.
Arról is értesítette az olasz diplomácia irányítóját, hogy a hazai küldöttel tárgyalt a
felkeléshez szükséges fegyverek számáról, és a határok mentén történő elhelyezéséről.
Kilátásba helyezte, hogy az ügynök most hazatér, de hamarosan újra kijön, és jelentést tesz
a fegyveres csapatok felállításával kapcsolatos otthoni javaslatokról. Csáky megígérte,
hogy ez utóbbiakat egyeztetik Klapka és Éber elképzeléseivel. 482
Csáky már az Artommal folytatott tárgyalásainak kezdetén jelezte Komáromynak,
hogy Klapkát és Ébert is be kell vonniuk a szervezkedésbe. 483 Az olasz kormány
valószínűleg természetesnek tekintette, és elvárta az említett magyar emigránsok közt 1863
őszén kezdődött együttműködés folytatását, 484 ráadásul ennek szükségessége mellett szólt,
hogy azok tevékenysége részben egymásra épült. Éppen az ebből fakadó egymásrautaltság
volt az, ami az egyre gyakrabban bekövetkező összeütközések ellenére is elősegítette a
kapcsolatok fenntartását. Klapka június végén még arra számított, hogy Csáky
Magyarországról való visszatérése után tárgyalni fognak az általa készített szervezeti
javaslatról, 485 néhány nap múlva azonban azzal kellett szembesülnie, hogy Csáky és Artom
az ő tudta nélkül kezdtek tárgyalásokat. Klapka, aki ekkor szintén Torinóban tartózkodott,
hamarosan értesült a háta mögött folyó egyezkedésről. Éber társaságában meglátogatta
Csákyt, és „jelenetet csinált”, amelynek során visszavonulásával fenyegetőzött. Csáky
Komáromyra bízta a Genfbe visszatérni készülő Klapka megnyugtatását. 486 Komáromy
azonban július 14-én támadó hangvételű levelet intézett a tábornokhoz. Azzal vádolta őt,
hogy politikai ügyekbe avatkozott, amikor Cuzával folytatott tárgyalásai során feladta az
ország területi integritását, és hogy egy új pesti comité létrehozására tett kísérletet. 487 Az
482 DDI V. 67. Csáky–Visconti-Venosta, 1864. júl. 27.
483 MOL R 296. 11. t. Csáky–Komáromy, 1864. júl. 6.
484 Erre utalnak Csáky következő szavai: „Én úgy látom, hogy értekezéseink vagy úgy fognak végezni, hogy
egy minisztertanácsban, melyben Klapka és Éber is jelen lesznek, fognak fölszólítani, hogy adjam elő a már
előbb Viscontival megállapított tervet, vagy azt fogja a minisztérium kívánni, hogy Klapka helyzete az új
tervben, annak elfogadása után, rögtön hozassék rendbe. Mind a két esetre kell, hogy Klapkával, talán
Éberrel is tractáljunk.” (MOL R 296. 11. t. Csáky–Komáromy, 1864. júl. 6.)
485 DDI IV. 804-805. Klapka–Cerruti, 1864. jún. 30.
486 MOL R 296. 11. t. Csáky–Komáromy, 1864. júl. 7.
487 MOL R 295. 22. t. (tisztázat), MOL R 296. 11. t. (fogalmazvány). Komáromy–Klapka, 1864. júl. 14.
119