Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

frankra) becsülték. 764 Komáromy, a Bismarckkal július elején kötött szóbeli megállapodás
után azonnal felszólította a hazaiakat a felkelés előkészítésére, és a porosz kormánytól
kapott másfél millió frank egy részét beküldte az országba. 765 Az utasítás és a pénz is július
17-én érkezett meg Pestre. Az előbbit Károlyi Gábor, az utóbbit pedig testvére, Károlyi
Gyula adta át a comiténak. A hazaiak válaszát Károlyi grófné egy harmadik fia, Károlyi
István július 20-án juttatta el Komáromyékhoz. Károlyi grófné értesülései szerint az
otthoniak azt állították, hogy készen állnak a felkelésre. 766 Csáky ezek után közölte
Kossuthtal, hogy a július végére tervezett betöréssel egy időben kirobban a szabadságharc
Magyarországon. 767
Csáky és Komáromy következetesen elzárkóztak attól, hogy felvilágosítást adjanak
a többi emigránsnak hazai társaikról, és az 1866-ban saját használatra készített irataik közt
sem található erre vonatkozó utalás, ezért többnyire csak feltételezéseket lehet
megfogalmazni a „Pest-Budai Magyar Nemzeti Comité” tagjaival, felépítésével,
működésével kapcsolatban. A feltételezések nagyrészt azokra az értesüléseken alapulnak,
amelyeket a kortársak szereztek a Csáky–Komáromy-féle szervezetről. Mivel azonban
ezek nem feltétlenül helytállóak, elengedhetetlen egymással, illetve Csáky és Komáromy
korábbi és akkori szándékaival, tevékenységével való összevetésük. Csáky még 1865
tavaszán azt írta Komáromynak, hogy szükségesnek tartja a „magyarországi politikai
organisatiót”, 768 amelynek létrehozására azonban csak Komáromy hazatérte után nyílt
alkalom. Komáromy 1866 első hónapjaiban igyekezett rávenni balközép párti
politikustársait, hogy kedvező nemzetközi körülmények esetén nyújtsanak politikai
támogatást az Ausztria elleni háborúhoz. Talán abban reménykedett, hogy a porosz–
osztrák ellentét kiéleződése és a fegyveres összecsapás esélyének növekedése fel fogja
bátorítani azokat, akik az 1859. évi háború idején tagjai voltak a comiténak, de azután
lemondtak a titkos forradalmi szervezkedésről. Csáky, amikor még az országgyűlés
megnyitása előtt reményét fejezte ki, hogy Ghyczy Kálmán a képviselőház elnöke, Tisza
764 MOL R 296. 13. t. 1866. máj. 8.
765 MOL R 296. 11. t. Komáromy–Csáky, 1866. júl. 12.
766 KLI VI. 443-444. Károlyiné–Kossuth, 1866. júl. 26.; MOL R 296. 11. t. Komáromy–Csáky, 1866. júl.
12.; A pénz beküldéséről a későbbi elszámolások is tanúskodnak. (MOL R 296. 7. t.) – vö.: KIENAST, 1900.
192-194.
767 DDI VII. 116. Csáky–Kossuth, 1866. júl. 22.
768 MOL R 296. 11. t. Csáky–Komáromy, márc. 21. Érdemes megjegyezni, hogy az 1865. évi választások
idején még a szélsőbaloldali Madarász József is nagy reményeket fűzött Ghyczyhez annak hazafias
hangvételű választási nyilatkozata miatt. Madarász ezért üdvözlő levelet intézett Ghyczyhez, aki válaszában
célzásokat tett az összefogás szükségességére, tovább táplálva ezzel Madarász reményeit. (MADARÁSZ,
1883. 352-353. – vö.: SZIGETI, 2003. 111-116.)
178