Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

eltérést mutatott a tervezetben leírtakhoz képest. 208 A Forradalmi Comité hét tagja közül
négy határozati képviselő volt az 1861. évi országgyűlésen, de közülük csak Beniczky
tartozott a párt szűkebb vezérkarába. Az 1859 és 1861 között folytatott titkos
szervezkedésben ketten vették részt, mindketten katonai főnökként. A bizottmány
ténylegesen négy osztályból állt: a comitéból, a rendőrségből, a szabadkőművességből és a
pénzügyi vezetésből. A comité elnöke Beniczky Lajos volt, az ő feladatai közé tartozott az
ebben a dokumentumban közelebbről meg nem határozott „katonai rend” fenntartása.
Beniczky személye valamint a katonai körzetek számának egyezése alapján
valószínűsíthető, hogy ez az 1860 őszén létrehozott, és azóta több-kevesebb változással
létező parancsnoki hálózat összefogását jelentette. Beniczky mellett még két tagja volt a
comiténak, Luzsénszky Pál báró 209 és Csernovics Péter gróf 210 . Mindkét politikus,
Beniczkyhez hasonlóan, határozati képviselő volt az 1861. évi országgyűlésen, és minden
bizonnyal személyes ismeretség fűzte őket Komáromyhoz, illetve Csákyhoz. A Beniczkyféle
katonaság mellett egy másik, talán a nemzetőrség mintájára elképzelt fegyveres erőt
jelentett a rendőrség, amelynek szervezését Leszkay Kálmán volt honvédszázados, Bereg
megyei földbirtokos kapta feladatul. 211 A szabadkőművességnek nevezett osztály
irányításával az 1859-1860-ban az akkori forradalmi bizottmányban Beniczkyvel és
208 MOL R 296. 8. t. „A forradalmi ügyvezetés szervezete Magyarhonban”, k. n. Az irat mindenképpen az
Ister-páholy 1863 januárjában történt megalapítása után keletkezett, mert az teremtette meg a működési
lehetőséget a Maróthy által irányított szabadkőműves osztály számára. Az is biztos, hogy a leírás comité
elnökeként szereplő Beniczky 1864. márciusi letartóztatása előtt íródott. Bonyolítja a helyzetet, hogy a
feljegyzés kelte nem feltétlenül azonos a comité alapításának dátumával. Fontos, de a kutatás jelenlegi állása
alapján nem megválaszolható kérdés, hogy milyen céllal keletkezett az irat, amelyen az egyes megbízottak
nevei mellett fizetésük összege is szerepel. Amennyiben Csáky saját használatra készítette a leírást,
mindenképpen hitelesnek kell azt elfogadnunk. Amennyiben viszont más, például Klapka vagy az olasz
vezetés számára készült, nem feltétlenül felel meg a valóságnak. Ez utóbbi szándéknak nincs nyoma, és
valószínűségét csökkenti az is, hogy Csákyék konspiratív okokra hivatkozva még szóban sem szívesen
nyilatkoztak hazai hátterükről.
209 Luzsénszky Pál báró (1791–1869) Abaúj megyei földbirtokos. 1848/49-ben Kassa radikális országgyűlési
képviselőjeként és kormánybiztosként működött. A világosi fegyverletétel után fogságba került, 1856-ban
kegyelemmel szabadult. 1861-ben, majd 1865-ben újra Kassa országgyűlési képviselőjévé választották.
1861-ben Kassa polgármestere és a kassai Kaszinó elnöke volt. (PÁLMÁNY, 2002. 522-524.)
210 Csernovics Péter gróf (1810–1892) szerb származású gazdag földbirtokos, politikus, temesi főispán. Arad
vármegye követeként részt vett az 1843/44. évi országgyűlésen. Teleki Sándor emlékezéseiből kiderül, hogy
már a reformkorban baráti szálak fűzték Komáromyhoz. (TELEKI S., 1958. 40.) Egy anekdota szerint
Csernovics még a reformkorban kártyán nyert egy birtokot Komáromytól. (VARSÁNYI, 1988. 11-12.)
Később tagja volt az Európa fogadó állandó asztaltársaságának Komáromyval és Thaisszal együtt (TÓTH B.,
1957. 412-413.; VARSÁNYI, 1988. 153-155.) 1861-ben a Határozati Párt képviselőjeként vett részt az
országgyűlésen.
211 BONA, 1988. 372. Szabolcs megye nádudvari járásának főszolgabírója 1842 és 1844 között egy Leszkay
Ferenc nevű nemes volt. (Honi Vezér, 1842., 1843., 1844.) Komáromy ugyanennek a járásnak volt az
alszolgabírója 1839 és 1841 között, így könnyen elképzelhető, hogy ismerte Leszkay Ferencet, és talán annak
rokonát, Leszkay Kálmánt is.
60