Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

Ivánkával együtt katonai főnökként szereplő Maróthy Jánost bízták meg. Maróthy tagja
volt az 1863 januárjában Genfben Klapka, Komáromy, Csáky, Puky, Bethlen Gergely,
Horváth Mihály, Karacsay Sándor gróf, 212 Balassa Antal, 213 a Klapka titkáraként működő
Vaisz Vilmos és Thaisz Elek részvételével megalapított Ister páholynak. A páholy
nagymestere Klapka, helyettese Csáky lett. A páholy létrehozásával megszületett a magyar
Nagy Oriens, vagyis francia irányzatot követő szabadkőművesség. 214 A genfi magyar
páholy szoros kapcsolatokat ápolt az olaszországi Nagy Oriensszel, amely levélben
üdvözölte a magyar szabadkőművesség kibontakozását, és utalt a két nemzet közti politikai
szövetségre. 215 Az olaszországi Nagy Oriens nagymestere, Lodovico Frapolli ezredes 216 és
országgyűlési képviselő már korábban is személyes kapcsolatban állt Klapkával, ez
alapozhatta meg a két páholy együttműködését. A magyar páholy neve, ami Dunát jelent,
és az olasz páhollyal való viszonyának jellege is nyilvánvalóvá teszi az alapításának
hátterében álló politikai okokat. Nem kizárt, hogy a kezdeményezés Csákytól eredt, aki az
elismerés hiányában csak rövid ideig működő Szent István páholy megszűnése után újabb
lehetőséget keresett a szabadkőműves szervezkedésre. Valószínűleg Csáky és Komáromy
nevéhez fűződik két magyarországi barátjuk, Thaisz és Maróthy meghívása is a páholyba.
Maróthynak tehát feltehetően az volt a feladata, hogy Magyarországon a
szabadkőművesség terjesztésével vonjon be újabb tagokat a titkos politikai
szervezkedésbe.
212 Karacsay Sándor gróf (1814–1880) a szabadságharc idején nemzetőr őrnagy és vésztörvényszéki bíró volt.
A világosi fegyverletétel után emigrált. 1859–1860-ban Cerruti irányítása alatt szervezte a magyar légióba
jelentkezők szállítását, 1866-ig pedig diplomáciai feladatokat látott el az olasz kormány megbízásából.
(BONA, 2000. 418.)
213 Balassa Antal (1822–1877) a szabadságharc idején hadnagyi rangot ért el. A komáromi várőrség tagjaként
elkerülte a megtorlást, és emigrált. Az olaszországi, majd a poroszországi magyar légió tisztje lett. Később
Genfben telepedett le. Történészi munkáinak köszönhetően a Svájci Tudományos Akadémia tagjává
választották. (BONA, 1998. I. 65.)
214 ABAFI, 1900. 436.; BERÉNYI, 2002. 34-37. Az Ister páholy 1863. jan. 28-án jelentette be megalakulását
az olasz Dante Alighieri-páholynak. (HL IV. 19. 121. cs. A levél – ismeretlen okból –, az ún. „Almásy–
Nedeczky-féle összeesküvés” leleplezésekor elkobzott anyagok közt található.)
215 HL IV. 19. 120. cs. Grande Oriente d’Italia–Grande Oriente Ungario, k. n. (A levél – ismeretlen okból –,
az ún. „Almásy–Nedeczky-féle összeesküvés” leleplezésekor elkobzott anyagok közt található.)
216 Lodovico Frapolli (1815–1878) Lombardiában született, katonai pályafutását az osztrák seregben kezdte,
ahonnan a mazzinista eszmék hatására dezertált, és Párizsba költözött. Később Svájcba tette át lakhelyét és az
1850-es években itt ismerkedett meg Klapkával. 1860-ban a modenai hercegség hadügyminisztere, 1859-től a
piemonti, 1861-től az olasz parlament képviselője lett. 1860 és 1870 között többször is harcolt Garibaldi
oldalán. 1860-ban a Magyar Nemzeti Igazgatóság képviseletében Itáliába érkező Pulszkyval és a „Piacenzai
Huszárok” alakulatát szervező Bethlennel is kapcsolatba került. (JÁSZAY, 1960. 531-566.) Ő igazolta
Klapka páholyalapítási jogát, amikor egy genfi szabadkőművesek részéről kétségek merültek fel az Ister
páholy alapításának szabályosságát illetően. (BERÉNYI, 2002. 37.) 1866-ban Csákyékkal is kapcsolatban
állt. (L. az „Irányi poroszországi megbízatása és Csákyék megegyezési kísérlete az olasz kormánnyal” c
fejezetet.)
61