Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

közelebbről meg nem nevezett területeket ígértek. A magyarok készek voltak
Horvátország, Szlavónia és Dalmácia számára szabad döntési jogot biztosítani további
sorsukról, Erdélyről azonban nem kívántak lemondani. Az olasz kormánytól azt kérték,
hogy minél hamarabb utalja át az eddig még nem folyósított egymillió frankot a magyar
comité számára, és küldje Poroszországba az olaszországi magyar légió 25 altisztjét. A
szerződés értelmében a harcot a magyarok kezdték volna, az olaszok pedig a felkelés
reményteli alakulása esetén léptek volna be. A firenzei kormányt ugyanakkor arra kötelezte
volna a megállapodás, hogy a harcot Magyarország függetlenségének kivívásáig
folytassa. 815 Csáky nyilvánvalóan abban reménykedett, hogy a szerződés aláírása esetén
újabb jelentős pénzösszeghez juthatnak, a magyarországi felkelés kirobbanásához pedig
elegendő lesz a Szerbia és a román fejedelemségek felől betörő seregek által előidézett
lelkesedés. Ez utóbbi elképzelés mellett a szerződés több más pontja is kételyeket ébreszt.
A szerb és a román vezetés csak egyértelmű nagyhatalmi, elsősorban francia támogatás
esetén mutatott hajlandóságot a harcra, 816 a firenzei kormány pedig korábban azt
nyilatkozta, hogy nem tud 500 ezer franknál nagyobb összeget adni a magyaroknak. 817 A
legsúlyosabb következményekkel azonban az a kötelezettség járt volna, amely szerint a
magyaroknak kellett kezdeni a háborút, amelybe Olaszország csak később, nem pontosan
meghatározott feltételek teljesülése esetén volt köteles belépni. 818 Az egész megállapodást
jelentéktelenné tette ugyanakkor az a tény, hogy Frapolli valószínűleg saját elhatározásából
kötötte azt Csákyékkal. Az olasz küldött megbízóleveléből egyértelműen kiderül, hogy a
firenzei kormány Poroszország nélkül nem is tartotta elképzelhetőnek a háború
folytatását. 819 Csáky és Komáromy így hiába sürgette a következő hetekben Frapollinál és
az olasz kormány tagjainál a szerződés aláírását, 820 elutasító választ kapott. 821 Augusztus
815 MOL R 296. 11. t. Csáky–Frapolli, 1866. aug. 12. Közli: NYULÁSZINÉ, 1999. 763-764.
816 L. a „Szervezkedés a Balkánon” c. fejezetet.
817 L. „A déli hadszíntér. Kossuth tárgyalásai az olasz kormánnyal” c. fejezetet.
818 „L’Italie s’engage – aussitôt que l’insurrection Hongroise aura acquis un dévelopement capable de tenir
sérieusement en échec une bonne partie de forces Austrichiennes – á reprendre les hostilités contre
l’Autriche…” (MOL R 296. 11. t. Csáky–Frapolli, 1866. aug. 12. Közli: NYULÁSZINÉ, 1999. 763-764.)
819 DDI VII. 158-161. „Istruzioni al colonello Frapolli”, 1866. júl. 30.
820 MOL R 296. 11. t. Csáky–Frapolli, 1866. aug. 12. Közli: NYULÁSZINÉ, 1999. 763-764.; MOL R 296.
11. t. Komáromy–Cerruti, 1866. aug. 21.; DDI VII. 308-310. Komáromy–Ricasoli, 1866. aug. 28.
821 Frapolli külügyminiszterétől kérdezte meg, mire hivatkozva mondjon nemet a pesti comité képviselőinek.
(DDI VII. 295-296. Frapolli–Visconti-Venosta, 1866. aug. 24.) Visconti-Venosta két nappal később
táviratban értesítette Csákyt, hogy a poroszországi magyar légió számára kért tiszteket elengedik az
olaszországi magyar légióból, és 200 ezer frankot is ígért a pesti comiténak, a szerződésről azonban nem
ejtett szót. (MOL R 296. 11. t. Visconti-Venosta–Csáky, 1866. aug. 26.) Csáky és Komáromy, tekintettel a
188