Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

az igényt Kupa természetesen teljesíthetetlennek tartotta, megkérdőjelezve ezzel a Cuzával
való együttműködés lehetőségét. 462
Cuza valóban féltette hatalmát és országát a titkos forradalmi szervezkedésektől,
ezért június 24-én elfogatta Frigyesy Gusztávot. Az osztrák császári seregből dezertált
Frigyesy 1859-ben Garibaldi önkénteseként harcolt, majd az olasz hadsereg tisztje és olasz
állampolgár lett. 1862-ben a vörösinges vezér hívására elhagyta az olasz sereget, és
Garibaldi oldalán harcolt Aspromonténél. Emiatt rövid időre börtönbe került, szabadulása
után pedig Angliába utazott, ahol mazzinista körökkel is kapcsolatba került. Innen intézett
levelet Garibaldihoz, amelyben kifejtette, hogy a dunai fejedelemségekben egy lengyel–
magyar légió létrehozásával elő kívánja készíteni a terepet az Ausztria elleni háborúhoz.
1863 nyarán, tehát még a lengyel szabadságharc idején érkezett meg román területre, ahol
a következő egy évben igen kiterjedt kapcsolatokat épített ki magyar és lengyel
emigránsokkal, román politikusokkal és külföldi diplomatákkal. Az olasz hadsereg egyik
galíciai lengyel származású tisztjével, Karol Borzyslavskival szövetkezve a mazzinista
eszmék propagálása mellett, a carbonari mozgalomra emlékeztető módon konspiráltak. A
siker érdekében összeköttetésbe léptek a Cuza hatalmát megdönteni kívánó személyekkel,
ami végül letartóztatásukhoz és az országból történő kiutasításukhoz vezetett. 463
Teljes bizonyossággal nem állapítható meg, tudott-e Klapka Frigyesy
tevékenységéről, és esetleg építeni is akart-e rá, amikor úgy döntött, hogy őt is bevonja az
al-dunai felkelés szervezésébe. Mindenesetre a tábornok helyzetét meglehetősen
kellemetlenné tette Frigyesy letartóztatása. 464 Éppen egy nappal Frigyesy elfogása után,
június 25-én érkezett meg Klapka bizalmas embere, Arthur Seherthoss Konstantinápolyba,
ahonnan Bukarestbe utazott tovább, hogy tárgyalásokat folytasson Cuzával. Seherthoss
gróf 1820-ban Poroszországban született, és még a huszadik évét sem töltötte be, amikor
birtokot vásárolt Zemplén megyében. Olyannyira otthonának érezte ettől fogva
Magyarországot, hogy részt vett a szabadságharcban, majd annak bukása után emigrált.
Franciás műveltsége és a román vezető körökre is kiterjedő személyes kapcsolatai igen
462 MAE ASD Moscati VI/215. Kupa–Cerruti, 1864. júl. 17.
463 A Frigyesy-ügyről l.: KOVÁCS E., 1967. 155-157.; BORSI-KÁLMÁN, 1984. 177-212., 2000. 147-164.;
CSORBA, 1988. 335-336.; TOMI, 2003. 186-203.
464 „Prince Couza effrayé et irrité pour affaire Frigyesy. Je ne ferai rien sans nouvel ordre. Nous pouvons
désavouer complètement Frigyesy.” – írta Seherthoss Klapkának Bukarestbe történt megérkezése után. (DDI
V. 4. Seherthoss–Klapka, 1864. júl. 3.) Klapka panaszkodott is emiatt az olasz vezetőknek. (DDI V. 41-42.
Klapka–Artom, 1864. júl. 14., 181-185. Klapka–Visconti-Venosta, 1864. szept. 2.)
114