Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...
Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...
Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
útmutatást küld be <strong>Magyar</strong>országra. 835 Ebben volt segítségére Szilágyi. Mind Kossuth,<br />
mind Szilágyi arra számítottak, hogy Ausztria és Franciaország előbb-utóbb háborút fog<br />
kezdeni Poroszország ellen, és akkor újra lehetőség nyílik a magyar <strong>függetlenségi</strong> harc<br />
kirobbantására. 836 Ennek sikere érdekében akartak politikai jellegű előkészületeket tenni<br />
<strong>Magyar</strong>országon és Berlinben. Mindkét helyen számolniuk kellett azonban Csáky és<br />
Komáromy befolyásával, amely akadályozta tevékenységüket. Szilágyi fel is hívta Kossuth<br />
figyelmét arra, hogy <strong>Magyar</strong>országon Csáky és Komáromy még mindig jelentős befolyást<br />
gyakorol a baloldalra. 837 Ez volt az az ok, ami miatt Kossuth 1866 végén úgy döntött, hogy<br />
megpróbálja a hazai közvélemény előtt feltárni Csákyval és Komáromyval való<br />
kapcsolatának történetét, és egyúttal világossá teszi a pesti comité két képviselőjének<br />
működésével kapcsolatos véleményét. Nélkülözhetetlennek tartotta azt is, hogy a hazulról<br />
kijövő küldöttek tájékoztassák a porosz vezetést Csáky és Komáromy magyarországi<br />
hátteréről. 838 Időközben rájött, hogy a hazaiaknak szánt mondanivalójának közléséhez a<br />
tervezett nyomtatványok nem elegendőek, ezért eredeti tervét megváltoztatva, hatékonyabb<br />
eszköz, politikai újság elindítása mellett döntött.<br />
Kossuth a Negyvenkilencz című lapban fel akarta sorakoztatni a kiegyezés elleni<br />
érveit, és vázolni kívánta a <strong>Magyar</strong>ország előtt álló lehetőségeket, hogy programot adjon a<br />
novemberben újra megnyíló országgyűlés azon képviselőinek, akik hallgattak<br />
véleményére, és ezáltal elősegítse a <strong>függetlenségi</strong> csoport szervezett párttá válását. A lapot<br />
Olaszországban nyomtatták, de hogy az osztrák hatóságokat legalább egy ideig<br />
félrevezessék, a kiadás helyeként Debrecent jelölték meg. Az újság címe, a Debrecen<br />
városára való utalás és a fejlécen szerepló „1849. április 14.” felirat egyaránt a<br />
<strong>függetlenségi</strong> eszmék nyomatékosítására szolgáltak. A cikkek többsége Kossuth írása volt,<br />
bár a szerző neve nem szerepelt az újságban. A lap igen kis példányszámban került csak be<br />
835<br />
Kossuth Szilágyin keresztül arra utasította Vidacs Jánost, hogy azokban a választókerületekben, ahol új<br />
választások lesznek, mindenütt jelöljenek „igaz hazafiakat”, és Szilágyi Virgilt is választassák meg<br />
képviselőnek. (OSZK KT. Fond 27/19. Kossuth–Vidacs János, 1866. nov. 6.) A volt kormányzó valószínűleg<br />
abban reménykedett, hogy Szilágyi, hazatérve vezető szerepet játszhat a <strong>függetlenségi</strong> ellenzék<br />
megszervezésében. Ugyanakkor újjá akarta szervezni az Országos Függetlenségi Bizottmányt is. (OSZK KT.<br />
Fond 27/19. Kossuth–Vidacs János, 1866. nov. 14.)<br />
836<br />
KLI VII. 141-142. Szilágyi–Kossuth, 1866. okt. 1., 142-144. Kossuth–Szilágyi, 1866. okt. 3., 144-149.<br />
Szilágyi–Kossuth, 1866. okt. 15., 149-155. Kossuth–Szilágyi, 1866. okt. 18., 155-156. Szilágyi–Kossuth,<br />
1866. okt. 21., 156-157. Szilágyi–Kossuth, 1866. okt. 28.<br />
837<br />
KLI VII. 163-170. Kossuth–Szilágyi, 1866. dec. 16.<br />
838<br />
OSZK KT. Fond 27/19. Szilágyi–Kossuth, 1866. dec. 11.; KLI VII. 163-170. Kossuth–Szilágyi, 1866.<br />
dec. 16.<br />
192