Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

névsorához. 52 Nem tudjuk, tevékenysége járt-e valamilyen eredménnyel, ugyanis a
központi bizottmány márciusi feloszlása véget vetett Ivánka működésének.
A pesti honvédegylet megalakulása nyomán országos mozgalom bontakozott ki,
vidéken, az egyes megyékben is létrejöttek honvédegyletek, legtöbb közülük február és
március folyamán, az ország keleti-északkeleti felében. Néhány be is jelentette működését
a pesti honvédegyletnek, ez azonban nem vált általános gyakorlattá. 53 A megyei
honvédegyletek, ha példának is tekintették a pestit, akkor is helyi kezdeményezésre,
spontán módon alakultak meg, amelyet bizonyítanak eltérő alapszabályaik is. Egyes
helyeken csak volt honvédtisztek lehettek az egylet tagjai, míg másutt egy meghatározott
segélyösszeg befizetése volt a tagság feltétele. Az egyletek intenzív kapcsolatokat ápoltak
egymással, amely jól mutatja, hogy tudatában voltak a közös célnak. 54 A pesti
honvédegylet jegyzője, Gánóczy, egy Vahot Imrével együtt szerkesztett kiadványsorozat
segítségével igyekezett közös fórumot és egyúttal nyilvánosságot teremteni a
honvédegyleti mozgalom számára. A „Honvédek könyvének” végül két kötete jelent meg,
amelyek elsősorban volt honvédeknek a szabadságharccal kapcsolatos visszaemlékezéseit,
csataleírásokat tartalmaztak, de közzétették az aradi várfogságot viselt katonák névsorát
(ugyancsak visszaemlékezések alapján), valamint Gánóczynak a pesti honvédegylet
megalakulásáról írt beszámolóját is. Összefogásra szólított fel Kossuth is, aki március 17én
azt az utasítást küldte haza, hogy a megyei honvédegyletek szövetkezzenek egymással,
rendeljék alá magukat egy pesti központi bizottságnak, írják össze a hadra fogható
honvédeket, és a segély fejében egyeseknek adjanak titkos megbízatást. Egyúttal ígéretet
tett arra, hogy az emigránsok is igyekeznek anyagi támogatást keresni a honvédegyletek
52 Móricz Pál Ivánkáról írott életrajzában megemlíti, hogy Ivánka osztotta keretekbe a honvédegyletek által
összeírt személyeket, és kijelölte parancsnokaikat (MÓRICZ, 1892. 62.) Móricz minden bizonnyal Ivánkától
szerezte értesüléseit, amelyek azonban nem biztos, hogy helytállóak. Valószínűbb, hogy az Ivánkának
tulajdonított szervezés csak terv volt, de nem valósult meg.
53 A honvédegyletek pontos számáról Gánóczy a „Honvédek könyvének” első kötetében még nem tudott
nyilatkozni, de reménykedett abban, hogy a második kötetben már megteheti ezt. Végül erre sem került sor,
az azonban éppen Gánóczy fenti kijelentése miatt valószínűsíthető, hogy a pesti honvédegylet megpróbált
adatokat gyűjteni a többiről. (VAHOT–GÁNÓCZY, 1861. 150-161.)
54 A Békés megyei honvédegylet levéltárában annak saját iratai mellett megtalálható még Sopron, Csanád,
Győr, Abaúj, Sáros, Borsod, Kolozs, Szatmár, Szepes és Krassó megyék honvédegyletének alapszabálya,
illetve néhány egyéb irata. Ezeket a felsorolt megyék honvédegyleti vezetői tájékoztatásul küldték el a Békés
megyeieknek. (HL VI. 15. 39. d.) A Hadtörténelmi Levéltárban ezen kívül még egy megye, Torna
honvédegyletének iratai találhatóak meg. (HL VI. 18. 42. d.) A Somogy megyei egylet alapszabálya az
Országos Széchényi Könyvtárban (A Somogy megyei Honvédsegélyező Egylet alapszabályai. Kaposvár,
1861.), a Zala és a Tolna megyei egyleteké pedig az érintett megyék levéltáraiban találhatóak. A Máramaros
megyei egylet megalakulásáról az alelnök, Várady Gábor emlékirataiban olvashatunk. (VÁRADY, 1892.
196.)
23