Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...
Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...
Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
ezután került újra kapcsolatba Komáromyékkal, akik ismét az erdélyi felkelés<br />
szervezésével bízták meg őt. 433 Könnyen elképzelhető, hogy az ő révén kapcsolódott be a<br />
titkos szervezkedésbe egy másik székely honvédtiszt, Tholdalaghy Mihály gróf 434 is, aki<br />
1864 októberében Genfben tárgyalt Komáromyval. 435 Klapka egy Cerrutihoz 1864<br />
áprilisában írott levelében ugyancsak a comité tagjának nevezte Huszár Károly bárót, 436<br />
akiről úgy tudta, hogy a forradalmi bizottmány Belgrádba fogja küldeni, az olasz kormány<br />
által adott pénz és utasítások átvételére. 437 Semmilyen forrás nem tesz azonban említést a<br />
Nedeczky és Beniczky-féle szervezkedést követő időszakra vonatkozóan a comité<br />
működésének esetleges eredményeiről. Csáky és Komáromy még Klapka előtt sem<br />
kívánták felfedni magyarországi társaik tevékenységének részleteit, 438 mert mint korábbi<br />
magatartásukból már kiderült, a tábornok előtt is fenn akarták tartani azt a látszatot, hogy<br />
az előző országgyűlésen többséget szerzett határozatiak fenntartások nélkül mögöttük<br />
állnak, és ez kellő erőt biztosít a magyarországi szervezkedésnek. Éppen ezért valószínűleg<br />
meg sem fordult a fejükben, hogy Klapka szervezeti javaslatát elfogadják.<br />
A Huszár belgrádi útja ügyében írt levél és a Komáromynak átadott szervezeti<br />
javaslat azt bizonyítja, hogy Klapka, haragja és gyanakvása ellenére sem zárkózott el a<br />
Csáky-Komáromy-féle bizottmánnyal való további együttműködéstől. Továbbra is<br />
lehetőséget látott ugyanis az Ausztria elleni háború megindulására. Áprilisban Londonban<br />
ismertette Garibaldival terveit, amelyeket előzőleg az olasz kormány is jóváhagyott. Két<br />
katonai akció lehetőségét tárgyalták meg. Az egyiket a dalmáciai partraszállás, a másikat<br />
az Al-Duna vidékén kirobbantott felkelés jelentette volna. Mivel az előbbi teljesen az olasz<br />
kormány szándékaitól függött, Klapka elsősorban az utóbbit illetően igyekezett<br />
433<br />
Csáky egy Komáromyhoz írott levelében a következő áll: „P. L. jöjjön ki azonnal, [Éber] Nándorral<br />
találkozandó.” (MOL R 296. 11. t. 1864. szeptember 6.) Éber Nándor ekkor is éppen az Angliából a román<br />
fejedelemségekbe történő fegyverszállítást szervezte, valószínű tehát, hogy Pap Lajosnak az Erdélybe történő<br />
betörés, illetve az ott kirobbantandó felkelés ügyében kellett tárgyalnia vele. Szinnyei szerint Pap 1863 és<br />
1865 között Berlinben élt, Béldi Ferenc gróf fiainak nevelőjeként (SZINNYEI, 1891–1914. X. 336.), Csáky<br />
fenti utasítása azonban azt sejteti, hogy 1864 szeptemberében már <strong>Magyar</strong>országon tartózkodott.<br />
434<br />
Tholdalaghy Mihály gróf (1817–1876) előkelő marosszéki családból származott, a szabadságharc idején<br />
hadnagyi rangot ért el. 1850-ben kényszersorozásra ítélték, majd a katonaságra alkalmatlannak<br />
nyilvánították. Ezt követően földbirtokán gazdálkodott. A kiegyezés után a marosszéki honvédegylet tagja<br />
lett. (BONA, 2000. 678.)<br />
435<br />
MOL R 211. 2. t. Komáromy–Türr, 1864. október 19.<br />
436<br />
Huszár Károly báró (1829–1895) erdélyi nemesi családból származott. A szabadságharc idején főhadnagyi<br />
rangot ért el, a világosi fegyverletétel után kényszersorozással büntették. A kiegyezés után országgyűlési<br />
képviselő volt.<br />
437<br />
DDI IV. 634. Klapka–Cerruti, 1864. ápr. 11.<br />
438<br />
Csáky egy levelében arra kérte Komáromyt, hogy ne beszéljen Klapkának a belső viszonyokról. (MOL R<br />
296. 11. t. Csáky–Komáromy, 1864. júl. 10.)<br />
109
Change language