Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

megegyezésre jutni a vörösinges vezérrel, illetve az olasz Akciópárt őt képviselő tagjaival,
a Mordini-fivérekkel és Benedetto Cairolival. A magyar tábornok úgy gondolta, hogy
előkészíti a terepet Garibaldi számára: folytatja az olasz kormány pénzén vásárolt
fegyverek román területre történő szállítását, ahol egyúttal fegyverraktárak létesítéséről és
önkéntesek toborzásáról is intézkedik. Úgy gondolta, hogy Garibaldinak a megfelelő
időpontban Galacba vagy Bukarestbe kellene érkeznie, és megindítani a felkelést,
amelynek során azután az önkéntesek betörnének Erdélybe. Garibaldi azonban csak azzal a
feltétellel vállalta a felkelés vezetését, ha az időben nem ütközik a dalmáciai
partraszállással, illetve Olaszország Ausztria elleni háborújával. 439 A vörösinges vezér
számára is nyilvánvaló volt, hogy az olasz kormány azért egyezett bele az al-dunai felkelés
tervébe, mert szerette volna őt eltávolítani Olaszországból. A következő hetekben azután
egyre világosabbá vált, hogy mivel III. Napóleon a velencei kérdés békés úton történő
megoldását javasolta, az olasz kormány továbbra sem kívánta elkötelezni magát az
Ausztria elleni háború mellett. Ráadásul Bécsben már mindent tudtak az olasz
tervezgetésekről, ezért a torinói kormány kénytelen volt meghátrálni, hogy ne provokálja
szomszédját. Az olasz kormány még a tavasz folyamán lefoglaltatta Milánóban és
Bresciában a Mazzini által – II. Viktor Emánuel király bátorítása mellett –, gyűjtött
fegyvereket. 440 Ezek az események elkedvetlenítették Garibaldit, akit Klapka ennek
ellenére továbbra is igyekezett rábírni az al-dunai felkelés vezetésére. 441
3. Klapka és az al-dunai felkelés szervezése 1864 nyarán
Klapka, amint azt Garibaldival folytatott tárgyalása során is világossá tette, az
1864. márciusi pesti letartóztatások után az al-dunai térségre összpontosítva folytatta az
Ausztria elleni háború megszervezését. Gondoskodnia kellett tehát a fegyverek
megvásárlásáról, szállításáról és raktározásáról, önkéntesek toborzásáról, továbbá
Garibaldin kívül tárgyalásokat kellett folytatnia Cuzával, az olasz és a francia vezetéssel és
a pesti forradalmi comité külföldi képviselőivel. Ő maga az al-dunai felkelés
megszervezését vállalta, de reménykedett benne, hogy azzal egy időben, illetve annak
439 MOL R 295. 22. t. Feljegyzés a Klapka György és Giuseppe Garibaldi között létrejött megállapodásról,
1864. ápr. 22-23., uo. Klapka – Garibaldi, 1864. ápr. 23.; – vö.: BORSI-KÁLMÁN, 1984. 177-212.; BORSI-
KÁLMÁN, 2000. 147-164.; CSORBA, 1988. 338-343.
440 JÁSZAY, 1977. 284-289.; CSORBA, 1988. 343-344.
441 MOL R 295. 22. t. Klapka–Garibaldi, 1864. máj. 23. közli: NYULÁSZINÉ, 1999. 631-634.
110