Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

Thaisz is. Ők a következő években is összekötetésben álltak Csákyékkal. 427 Ugyanez
elmondható a rendőrség szervezésével megbízott Leszkayról is, jóllehet semmilyen jel nem
utal arra, hogy akár a Beniczky-féle szervezkedés idején, akár később lépéseket tett volna a
rendőri szervezet kiépítése érdekében. Az viszont tény, hogy ő vitte Magyarországról
külföldre a hazaiak jelentéseit, így 1864 folyamán többször is találkozott Csákyval és
Komáromyval. 428 A comité másik két tagjának, Csernovicsnak és Luzsénszkynek a neve
nem merül fel az 1864-ben és 1865-ben íródott forrásokban a Csáky-Komáromy-féle
szervezkedéssel összefüggésben. 429 Csáky egyik, 1864 őszén keletkezett feljegyzéséből
kiderül, hogy Beniczky letartóztatása ellenére továbbra is voltak a comiténak katonai
megbízottjai, legalábbis Magyarország keleti területein. Közülük Maróthy, Máriássy János
és Mukits Ernő már 1860 óta kapcsolatban állt Komáromyval, míg Osztrovszky, Kis
Sándor és Nagy Lajos neve korábbi forrásokban nem szerepel. 430 A bizottmány rajtuk
kívül további új tagokkal is bővült 1864 márciusa után, amit az Erdélyben és a
Határőrvidéken tervezett felkelés tett indokolttá. Az egyik új tag, Pap Lajos már 1864
májusában otthonról jövő tudósítást juttatott el a comité két külföldi képviselőjéhez. 431
Papot az Ivánka által 1859 őszén összeállított lista a szervezendő erdélyi hadsereg
parancsnokaként jelölte meg, 432 ezért feltételezhető, bár egyértelműen nem bizonyítható,
hogy már korábbról ismerte Komáromyt. 1863-ban Berlinbe költözött, és valószínűleg
427 Komáromy valószínűleg Thaiszra célzott, amikor egy levelében megnyugtatta Klapkát, hogy a beküldött
pénz a letartóztatások után is biztonságban van. (MOL R 295. 22. t. Komáromy–Klapka, 1864. ápr. 6.)
Thaisz és Komáromyék további kapcsolattartásáról: MOL R 296. 11. t. Csáky–Komáromy, 1864. szept. 1.,
1865. márc. 21. Maróthy neve két, Csáky iratai között található fogalmazványban is szerepel. Az egyik 1864
szeptemberében, a másik 1865 márciusa körül keletkezett. (MOL R 296. 1. t.)
428 1864 nyarán egy „Kálmán” néven említett magyarországi ügynök utazott Genfbe. (MOL R 296. 11. t.
Csáky–Komáromy, 1864. július 16.) Ez a személy nagy valószínűséggel Leszkay Kálmánnal azonosítható,
mert későbbi dokumentumokból kitűnik, hogy a magyarországi szervezkedők és Csákyék között Leszkay
tartotta a kapcsolatot. (MOL R 296. 1. t. „Levél a katonai parancsnokokhoz és jelentésök – Leszkay szept.
1864.”; MOL R 296. 11. t. Csáky–Komáromy, 1865. márc. 21.)
429 Luzsénszkyről ugyanakkor 1866-ban azt az értesülést szerezte a rendőrség, hogy forradalmi
szervezkedésben vesz részt. (KIENAST, 1902. 311.) Elképzelhető tehát, hogy 1864-ben és 1865-ben is
kapcsolatban állt Csákyékkal.
430 A Leszkay által 1864 szeptemberében a katonai parancsnokoktól hozott jelentés kapcsán Csáky készített
egy pénzügyi kimutatást, amelyből kiderül, hogy Mukitsnak Bácska, Máriássynak Szepes, Maróthynak
Szatmár, Osztovszkynak (aki valószínűleg azonos Osztróvszky Józseffel, Szeged 1861. évi polgármesterével
– vö.: PÁLMÁNY, 2002. 632-634.) Szeged, egy Kis Sándor nevű személynek Debrecen, egy Nagy Lajos
nevű személynek pedig Nagyvárad volt a kijelölt működési területe. Jelentésük alapján Csáky arra a
megállapításra jutott, hogy a magyarországi katonai szervezéshez 200 ezer forintra, vagyis 500 ezer frankra
van szükség. (MOL R 296. 1. t. „Levél a katonai parancsnokokhoz és jelentésök – Leszkay szept. 1864.” A
levél és a jelentések nem találhatóak meg Csáky iratai közt, csak a feltehetőleg becsomagolásukra használt
papír. Ennek elülső oldalán található az említett felirat, hátsó oldalán pedig Csáky kimutatása.)
431 MOL R 295. 22. t. Komáromy–Klapka, 1864. máj. 26.
432 L. a „Komáromy György jelentése a hadseregszervezésről” c. fejezetet.
108