Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

alszolgabírója volt, majd Bihar megye követeként részt vett az 1843-44. évi
országgyűlésen. Akkoriban gazdag, művelt és vonzó külsejű fiatalember volt, aki a megyei
közéletben és Pozsonyban is elsősorban gavallérságával tűnt ki. A Bihar megye északi
részén fekvő Ottományban élt, de a korabeli szokásokat követve hosszú heteket töltött
vendégségben baráti és rokoni családoknál, például Marosvásárhelyen, Aradon,
Kolozsvárott. Ifjúkori jó barátai közé tartozott Teleki Sándor, Csernovics Péter és Almásy
Pál is. Még a reformkorban feleségül vette a Csáky család erdélyi ágából származó Csáky
Rozália grófnőt. 60 1848-ban Komáromy jelentkezett a Károlyi István gróf által felállított
huszárezredbe, amelyben századosi rangot ért el. 61 A szabadságharcot követő párizsi
emigrációból még az 1850-es évek elején hazatért, majd 1855-ben forradalmi szervezkedés
miatt a josefstadti börtönbe került, ahonnan egy évvel később szabadult. 62 Mozgástere az
1860-as évek első felében meglehetősen behatárolt lehetett: múltja, társadalmi
hovatartozása, baráti kapcsolatai, időközben megrendült anyagi helyzete és nyilván
személyes ambíciói is arra ösztönözték, hogy a nemzeti ellenzékhez kötődő, a
megélhetését és politikai befolyást biztosító közéleti szerepet vállaljon. 1859-ben a pesti
központi bizottmány tagjaként személyes kapcsolatba került az emigráció vezetőivel,
akiknek bizalmát is sikerült elnyernie, 63 így annak ellenére, hogy a reformkor és a
szabadságharc idején nem tartozott a politikai vagy katonai elit élvonalába, 1861
márciusában igen fontos szerepet kapott a függetlenségi törekvések terén.
Komáromy, megbízatása ellenére hosszú hónapokig semmilyen jelentést sem
küldött külföldre. Az áprilisban megnyílt országgyűlésen ő is a határozatiak többségéhez
60
FLORIDOR, 1895. márc. 10.; Honi Vezér, 1839., 1840., 1841.; KOVÁCS F., 1894. I. 92.; PÁLFFY, 1939.
247-248.; TELEKI S., 1958. 39-40., 91., 271-276., 465-466. – vö.: NAGY I., 1857–1868. V. 318-319.;
SZINNYEI J., 1891–1914. VI. 816-817. Komáromy az 1843–44. évi országgyűlésen Beöthy Ödön alispán
követtársa volt. A Bihar megyei követek az országgyűlés alatt végig igennel szavaztak a reformjavaslatokra.
(KOVÁCS F., 1894. I. 92.; KECSKEMÉTI, 1989. 359.)
61
BONA, 1988. 324.
62
HL IV. 25. 11. cs.; LUKÁCS, 1984. 281-282.; Pálffy János „régebben gazdag földesúrnak” nevezte
Komáromyt, aki „Kossuth mániájának” áldozatává vált. Pálffy tudomása szerint ugyanis Komáromy azért
került börtönbe, mert meglátogatta őt egy Kossuth által küldött személy, aki arra kérte, hogy készítsen
jegyzéket a környéken élő „megbízható” emberekről. Komáromy állítólag visszautasította a megbízatást, az
ismeretlen küldött azonban, miután fogságba került, feladta őt. (PÁLFFY, 1939. 247-248.) Lónyay
naplóbejegyzése szerint az 1861. évi országgyűlés idején Komáromy anekdotákat mesélt politikustársainak
fogságáról. (LÓNYAY, 2004. 303.)
63
Kossuth „személyes jó barátjának” nevezte Komáromyt. (KLI III. 639-646. Kossuth–Jósika, 1861. aug.
11.)
25