Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

minden bizonnyal találkozott a Magyar Forradalmi Comité katonai vezetőjével,
Beniczkyvel, és beszámolt neki az olasz kormány és Klapka terveiről. Beniczky
ugyanakkor vallomásában azt állította, hogy ő 1863 végén a Németországból hazaérkező
Almásytól hallott először Klapkáék és az olasz kormány megállapodásáról, és Almásy
rábeszélésére vállalta a fegyverszállítás lebonyolítását. 359 Almásynak valóban lehetett
szerepe Beniczky beszervezésében, az azonban valószínűtlen, hogy Csáky ne tartott volna
közvetlen kapcsolatot az általa létrehozott Magyar Forradalmi Comité katonai
vezetőjével. 360 A felkelés előkészületeit segíthette az a Csáky iratai között található, 1863.
decemberi keltezésű részletes kimutatás is, amely a Habsburg Birodalom seregeinek
területi elhelyezkedését írja le, és amelyhez valószínűleg Thaisz Elek közreműködésével
jutottak hozzá. 361 Feltehetőleg ezt is figyelembe vette Beniczky, akinek feladata lett a
megfelelő katonai erő felállításának, valamint a külföldről érkező fegyverek átvételének és
elosztásának megszervezése. A volt felvidéki kormánybiztos ezért minden bizonnyal
kísérletet tett a parancsnoki kar újjáalakítására. Ehhez valószínűleg felhasználta az Ivánka
által 1860 őszén külföldre vitt összeírást, 362 és talán Komáromy 1862 tavaszán Klapkának
írt javaslatát is. 363 Beniczkynek sikerült bevonnia a szervezkedésbe Maróthy Jánost,
Máriássy Jánost és Kürthy Istvánt, akik mind az Ivánka-, mind a Komáromy-féle
névsorban szerepeltek. Maróthy működési területének központja Szatmár, Máriássyé
Szepes, Kürthyé pedig valószínűleg Komárom volt. 364 Az 1860-ban megalakított
Cerruti, 1864. jan. 3. A fogalmazványt közli: NYULÁSZINÉ, 1999. 621-622.) Az osztrák rendőrség 1863
novemberében arról tájékoztatta a Kancelláriát és a Helytartótanácsot, hogy értesülései szerint Klapka svájci
vagy angol útlevéllel Magyarországra szándékozik utazni, és Károlyi grófné legidősebb fia (Gyula) fogja őt
elbújtatni a családi birtokok egyikén. (MOL D 191. 1863: 15 773.) Kevéssé hihető, hogy Klapka ilyen
merész lépésre készült volna, és nem is támasztja alá semmilyen forrás az utazás megtörténtét.
359
HL IV. 122. cs. – vö.: LUKÁCS, 1955. 428-429.
360
Beniczky, vallomásában egyetlen szót sem ejtett Csákyról, miközben számos terhelő adatot szolgáltatott
Almásyról. (HL IV. 122. cs.) Valószínű, hogy a hatóságok által amúgy is gyanúsnak tekintett Almásy
szerepének felnagyításával igyekezett saját felelősségét csökkenteni.
361
A kimutatás azt tartalmazza, hogy mely tartomány melyik helységében milyen létszámú lovasság, illetve
gyalogság állomásozott. (MOL R 296. 7. t. Az osztrák sereg állásának leírása /1863. december végén/) Csáky
és Komáromy iratai közt található egy olyan kelt nélküli fogalmazvány, amely feltehetően egy magyarországi
küldöttnek szóló utasításokat tartalmaz. Ezek között szerepel az is, hogy „Elektől megtudni, tud-e szerezni
iratot az osztrák seregek elhelyezkedéséről, ha több pénzbe kerül is”. (MOL R 296. 7. t.) A fogalmazvány
tartalma alapján gyanítható, de nem bizonyítható, hogy a Beniczky-féle szervezkedés kezdetén készült.
362
L. „A hadseregszervezés kérdése és a honvédegyletek” valamint a „Komáromy György jelentése a
hadseregszervezésről” c. fejezeteket.
363
L. „A határozati balközép 1862-ben” c. fejezetet.
364
Az említett működési területek Asbóth feljelentésében, illetve az erre épülő Pálffy-féle jelentésben
szerepelnek. (STEIER, 1924. 728-731. /Asbóth – Pálffy, 1864. márc. 2./; HL IV. 19. 120. cs.) Mivel több
esetben is ellenőrizhető, hogy egybeesnek az érintettek akkori lakhelyével, az adatok hitelesnek fogadhatóak
el.
92