Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

I. A CSÁKY–KOMÁROMY-FÉLE SZERVEZKEDÉS ELŐFELTÉTELEINEK
KIALAKULÁSA: A MAGYAR NEMZETI IGAZGATÓSÁG ÉS A MAGYARORSZÁGI
NEMZETI ELLENZÉK (1859–1862)
1. Kapcsolatfelvétel a magyar emigráció vezetői, valamint a párizsi és a torinói udvar
között
III. Napóleon francia császár és Camillo Benso di Cavour gróf, a Szárd-Piemonti
Királyság miniszterelnöke 1858 júliusában egy kis francia fürdővárosban, Plombières-ben
titkos megállapodást kötött arról, hogy kiűzik Itáliából az osztrákokat, és egy szövetségi
államot hoznak létre a félszigeten a pápa vezetése alatt. Az Ausztria elleni háború tervei
között kezdettől fogva szerepelt a magyar szabadságharc újrakezdésének támogatása is.
Cavour, párizsi olasz emigránsok közvetítésével, már márciusban Torinóba hívta a Cannesban
tartózkodó Teleki László grófot, és ismertette vele a piemonti kormány Ausztriaellenes
elképzeléseit. Teleki azt javasolta Cavournak, hogy katonai kérdésekről Klapka
György tábornokkal, a komáromi vár külföldön is híressé vált egykori védőjével
tárgyaljon. 1 A piemonti miniszterelnök a plombières-i megállapodás után valóban
megkereste Klapkát, akit már az 1856-ban rendezett párizsi konferencián megismert. A
krími háborút lezáró párizsi konferencia a piemonti miniszterelnök javaslatára tárgyalt az
olasz kérdésről is. Klapkát James Fazy, a Banque Generale de Suisse elnöke mutatta be
Cavournak. A magyar tábornok a svájci bank ügynöke és Fazy jó barátja volt. Klapka
először Teodoro Santa Rosa piemonti államtitkárral tárgyalt augusztusban Aux-les-Bainsben,
majd szeptemberben Cavourral Torinóban, decemberben pedig Jérôme Napoléon
herceggel Párizsban. Újabb torinói és párizsi tárgyalások után 1859 januárjában sikerült
megállapodnia mindkét állam vezetésével arról, hogy azok fegyveres és anyagi segítséget
nyújtanak a magyar függetlenség kivívásához. Megegyezés született egy itáliai magyar
légió létrehozásáról, valamint a dunai fejedelemségekkel történő kapcsolatfelvételről is. 2
Napóleon herceg a tárgyalások során azt javasolta Klapkának, hogy a
szabadságharc szervezésébe Teleki mellett vonja be Kossuth Lajost is. A francia
diplomácia számára nyilvánvaló volt ugyanis, hogy Magyarországon csak a volt
kormányzó lehet képes jelentős tömegeket felsorakoztatni a függetlenségi eszmék mellett.
1 HORVÁTH Z., 1964. 386, 396.
2 LENGYEL T., 1936. 25-27.
11