Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

annak, hogy a cikk megjelentetésére valóban sor került volna. Csáky feltehetően elállt
tervétől. Lehetséges, hogy Komáromy beszélte le, aki továbbra is a balközép országgyűlési
képviselője maradt. Csáky talán számot vetett azzal is, hogy a várható ellentámadások őt is
kínos helyzetbe hozhatják.
Berlini ügyeik rendezését követően Komáromy és Csáky is hazatért. Bár nagyon
valószínű, hogy a poroszországi pénzekből személyes céljaikra is fordítottak, anyagi
nehézségeiken mégsem sikerült úrrá lenniük. 864 Ebben korábban is rossz pénzügyi
helyzetük mellett szerepet játszott lehetőségeikhez képest fényűző életmódjuk, valamint
vállalkozásaik kudarca. Utóbbi, kettejük hosszú évek óta bensőséges baráti viszonyát is
tönkretette. 865 Életüket emellett megkeserítették a poroszországi pénzek elsikkasztásáról
szóló pletykák is. 866 Komáromy 1872-ben, ötvenöt éves korában váratlanul meghalt. 867
Állítólag leesett egy külföldi szálloda lépcsőjén, de a furcsa baleset mögött sokan párbajt
sejtettek. Egyesek úgy tudták, hogy Károlyi Gábor lőtte le, anyagi természetű viták
miatt. 868 Egy másik, Kossuthhoz is eljutott szóbeszéd szerint viszont Csáky volt a
párbajozó fél. 869 Csáky ekkor már a lőcsei választókerület Deák-párti képviselőjeként vett
részt az országgyűlésen, 870 ami arra utal, hogy egykori határozati párttársaival való
viszonya a kiegyezés után megromlott. Ugyanakkor tevékenyen részt vett az újjáéledő
szabadkőműves mozgalomban, és a kassai „Haladás” páholy nagymestereként 1870-ben
864
Csáky, 1869 végén Komáromy nevében kölcsönt kért Ébertől, akitől végül három hónapra háromezer
frankot vett fel. (MOL R 25. 1. t. Csáky–Éber, 1869. nov. 18., 1869. dec. 28.) Komáromy 1871 elején
Klapkával együtt egy monacói kaszinóban igyekezett javítani kétségbeejtő anyagi helyzetén. (MOL R 295.
22. t. Komáromy– Klapka, 1871. jan. 28.)
865
Komáromy, nem sokkal halála előtt arra panaszkodott Klapkának, hogy az országgyűlés nem szavazta
meg azt a vasúti vállalatot, amelyben ő is érdekelt volt, Csáky pedig elhanyagolta közös olaszországi
vállalkozásukat. (MOL R 295. 22. t. Komáromy–Klapka, 1872. ápr. 7.)
866
1871-ben Simonyi és Irányi ismét támadást intézett az ekkor már Deák-párti Csáky ellen a Pester Lloyd
hasábjain. (Pester Lloyd, 1871. jan. 29. és febr. 2.) Csáky el is panaszolta Ébernek, hogy a lapokban újra
„rágalmak” jelentek meg róla. (MOL R 25. 1. t. Csáky–Éber, 1871. jún. 28.) A Vay Sarolta grófnő által
1895-ben az Egyetértés c. lapban megjelentetett, erősen pletykaízű cikk is utalt rá, hogy Komáromyt igen
elkeserítették az 1866-ban kapott pénzek elsikkasztásáról szóló pletykák. (FLORIDOR, 1895. márc. 10.)
867
SZINNYEI, 1891–1914. VI. 816-817.;
868
FLORIDOR, 1895. márc. 10.
869
MOL R 90. 4947.a. Közli: NYULÁSZINÉ, 1999. 540-542.; Kossuth, Iratainak előkészítésekor egy 1862.
jan. 28-án II. Viktor Emánuelhez írt levelének hátoldalára hosszú jegyzetet írt a Csáky–Komáromy-féle
szervezkedésről. Ennek szövege módosításokkal jelent meg az Iratok VII. kötetében (KLI VII. 100-104.). A
nyomtatásban megjelent szövegből hiányoznak a következő mondatok: „Hanem nem különös-e? hogy
Komáromy ’s Csáky Tivadar miután egy pár milliót együtt kiintrigáltak ’s el is prédáltak, végre miután az
ebül gyűlt szurdék ebül veszett el, összevesztek ’s (a mint hírlik) Komáromyt Csáky expediálta a más világra
párbajban. Különös ha így van! Csáky pedig egy mindenkitől megvetett koldus!”
870
Fővárosi Lapok, 1894. márc. 6.; Vasárnapi Újság, 1894.; – vö.: SZINNYEI, 1891–1914. II. 152.; TOTH,
1973. 234.; GULYÁS, 1990–2002. IV. 588.
199