Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

együttműködés feltételeit azonban nem rögzítették írásban. Bismarck korábbi és ekkori
magatartásából is látható volt, hogy nem kíván semmire kötelezettséget vállalni. Csáky
azonban már azt is sikernek tartotta, hogy a porosz vezetők elismerték őt a magyar ügy
képviselőjének, amit szemében nyilvánvalóan a légiószervezés lehetősége és az anyagi
támogatás megszerzése tett értékessé. Csáky és Klapka azonnal hozzá is látott a légió
felállításának előkészítéséhez, míg Komáromy Párizsba utazott, ahol Vigneras francia
bankárt Bécsbe küldte a magyarországi szervezkedésre szánt pénzzel, Károlyi Gábort
pedig Pestre a hazaiakhoz szóló utasítással. 695 Úgy tervezték, hogy a légió július végén
betör Magyarországra, ahol ezzel egy időben felkelés robban ki. Sürgősnek tartották
terveik végrehajtását, mert Ausztria július 9-én fegyverszüneti ajánlatot tett
Poroszországnak. 696
Csáky és Komáromy továbbra sem volt hajlandó Kissel együttműködni, ezért az
július 11-én lemondott Kossuthtól kapott megbízatásáról. 697 Másnap Csáky Visconti-
Venostán keresztül üzent Kossuthnak, hogy az ajánlatukat elfogadták, és a tervek
végrehajtása megkezdődött. Arra kérte a volt kormányzót, hogy egyelőre ne jöjjön
Poroszországba, mert személye visszakozásra késztetheti a királyt. 698 Kossuth azonban
nem elégedett meg a távirattal, és sürgette Csákyt, hogy megállapodásuk értelmében küldje
vissza a Firenzében kötött szerződés egyik aláírt példányát, és tegyen részletes jelentést
poroszországi tárgyalásainak eredményéről. Csáky jelentésének késlekedése és Kiss
lemondása minden bizonnyal megerősítette a volt kormányzó gyanúját a pesti comité
tevékenységével kapcsolatban, ezért kijelentette, hogy ha tudta nélkül és akarata ellenére
köt a pesti comité megállapodást Bismarckkal, ahhoz ő nem adja a nevét. Egyúttal sürgette
az expedíciót és a magyarországi felkelés kirobbantását. 699 Július 18-án Csáky megint
Visconti-Venostát kérte meg, hogy adja át üzenetét Kossuthnak a poroszországi
légiószervezés eredményeiről. 700 Két nappal később Kossuth táviratban szólította fel a
695
MOL R 296. 11. t. Komáromy–Csáky, 1866. júl. 10., Komáromy–Csáky, júl. 12. A pénz beküldéséről a
későbbi elszámolások is tanúskodnak. (MOL R 296. 7. t.) – vö.: a „Csáky és Komáromy tevékenységének
visszhangjai az emigrációban a háborút követő hónapokban. A porosz kormánytól kapott pénz sorsa” c.
fejezet; KIENAST, 1900. 192-194. Komáromy párizsi útját az is indokolhatta, hogy ott tartózkodott Csáky
várandós felesége. Csáky Tivadar második gyermeke, Vilma 1866. július 18-án született meg. (Harmadik
gyermeke, Péter István 1872-ben Wiesbadenben látta meg a napvilágot.) (GUDENUS, 1990–1998. I. 261.)
696
MOL R 296. 8. t. Csáky–Komáromy, 1866. júl. 12.
697
KLI VI. 285. Kiss–Kossuth, 1866. júl. 11.
698
DDI VII. 70-71. Csáky–Visconti-Venosta, 1866. júl. 12. – vö.: KLI VII. 122.
699
DDI VII. 88-89. Kossuth–Csáky, 1866. júl. 16.; OSZK KT. Levelestár, Kossuth Lajos Csáky Tódorhoz,
1866. júl. 16. közli: KLI VI. 407-413.– vö.: KLI VII. 122-123.
700
DDI VII. 97. Csáky–Visconti-Venosta, 1866. júl. 18.
165