Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...
Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...
Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
semmilyen bizosítékot nem kapott, a belső szervezésért pedig nem tudott felelősséget<br />
vállalni.<br />
4. Az északi hadszíntér. Csáky, Komáromy és Klapka Poroszországban<br />
A pesti comité képviselői és Kossuth júniusban Firenzében a Poroszországgal<br />
kötendő szerződés feltételeiben is megállapodtak. A volt kormányzó lényegében azokat a<br />
pontokat fogadtatta el Csákyékkal, amelyeket Kiss már májusi tárgyalásai során ismertetett<br />
Bismarckkal. A magyar emigráció feje tehát a berlini kormánnyal ugyanolyan feltételek<br />
mellett akart szerződést kötni, mint a firenzeivel. Ezek között szerepelt a poroszországi<br />
magyar légió felállítása, és egy porosz sereggel együtt történő betörése <strong>Magyar</strong>országra, a<br />
különbéke tiltása, a porosz király által kiadott proklamáció a magyar nemzethez, valamint<br />
a 2 és fél millió frankos támogatás igénylése. 676 Csáky felvetette ugyan, hogy a berlini<br />
kormány nem akar expedíciót, csak a magyar légió betörését támogatja, de Kossuth ezt<br />
nem tartotta elfogadhatónak. 677 Június 20-án azonban a magyar emigráció vezetőjével<br />
folytatott megbeszélésén Usedom is kijelentette, hogy kormánya nem tervez expedíciót<br />
<strong>Magyar</strong>országra. Mivel Kossuth felháborodottan tiltakozott ez ellen, a porosz követ<br />
megkérte őt, hogy foglalja írásba tervét, és ígéretet tett annak Berlinbe történő<br />
továbbítására. 678 A volt kormányzó ezért június 22-én kelt levelében összefoglalta a<br />
porosz–magyar együttműködés általa elengedhetetlennek tartott feltételeit. Hangsúlyozta,<br />
hogy II. Viktor Emánuel ígéretet tett neki a dalmáciai expedícióra, ezért Poroszországtól is<br />
elvárható a hasonló lépés. Ráadásul a porosz betörést nevezte a kettő közül fontosabbak,<br />
mert magyarázata szerint azzal gyorsabban el lehetett érni a <strong>Magyar</strong> Királyság magyarlakta<br />
területeit, például a Felső-Tisza vidékét, ahol a leginkább várható volt a felkelés<br />
kirobbanása. Jelezte, hogy éppen ezért ő is a porosz sereggel együtt kíván <strong>Magyar</strong>országra<br />
menni. További érvként hozta fel, hogy az előzetes szervezés hiányát csak a porosz sereg<br />
betörése tudná feledtetni, ráadásul erre tudomása szerint Bismarck már egyszer ígéretet tett<br />
676 KLI VI. 232-241. Kossuth–Usedom, 1866. jún. 22.; MOL R 296. 11. t. Kossuth–Csáky, 1866. jún. 28.;<br />
OSZK KT. Levelestár, Kossuth Lajos Csáky Tódorhoz, 1866. jún. 28.<br />
677 KLI VII. 198.<br />
678 KLI VII. 197-198. Usedom 1866. június 17-én jegyzéket adott át az olasz kormánynak, melyben<br />
követelte, hogy Olaszország támogassa a magyar szabadságharc tervét, és kötelezze magát a dalmáciai<br />
partraszállás végrehajtására. Kormánya nevében ígéretet tett ugyanakkor arra, hogy egy főként magyarokból<br />
álló segélysereg be fog törni Felső-<strong>Magyar</strong>országra. A porosz sereg expedíciójáról tehát itt sem esett szó.<br />
(LA MARMORA, 1873. 345-348. Usedom–La Mamora, 1866. jún. 17.)<br />
162