Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...
Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...
Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
ezer fegyverrel együtt eladásra kerültek. Az ügylet jelentős veszteséggel zárult, mert az<br />
amerikai polgárháború befejeződése után a fegyverek ára gyorsan csökkent. Ráadásul a<br />
fegyverszállítással megbízott angol vállalat galaci ügynöke előre nem tervezett költségekre<br />
hivatkozva az eredetileg kialkudott fizetségnél magasabbat követelt, és azzal zsarolta<br />
Ébert, hogy nyilvánosságra hozza a titkos szervezés részleteit, ha nem teljesülnek<br />
követelései. Emellett további kiadást jelentett a fegyverek egy részét felfedező bákói<br />
prefektusnak juttatott kenőpénz is. A bákói fegyverek Angliába való visszaszállítását<br />
azonban Éber túl veszélyesnek ítélte, ezért a puskákat a helyszínen elásta. 733 Így tehát 1866<br />
nyarán mindössze 1800 puska állt a fejedelemségekben a magyarok rendelkezésére, ezért<br />
Ébernek további fegyvereket kellett vásárolnia, ezúttal a porosz kormánytól kapott pénzen.<br />
Az 1866. évi háború idején a tábornok részben az újabb fegyverek vásárlását és szállítását<br />
készítette elő, részben pedig magyar önkénteseket toborzott a fejedelemségekben. A<br />
szervezéshez a Csákyékkal már korábban kapcsolatba került Vidacs József segítségét is<br />
igénybe vette. 734<br />
Türr közben Belgrádba utazott, ahova július 28. körül érkezett meg. 735 Scovasso,<br />
olasz konzul és a belgrádi kormány már a hónap eleje óta várta őt, 736 mert neki kellett<br />
összehangolnia a szerbek és a magyarok együttműködését. Scovasso igen energikusan<br />
igyekezett előkészíteni a terepet a magyar tábornok számára. Garašaninnal, Oresković-tyal<br />
és Mihály fejedelemmel többször is tárgyalt Szerbia külpolitikai törekvéseiről és<br />
lehetőségeiről. A belgrádi vezetés nem fogadta nagy lelkesedéssel az olasz kormány és a<br />
magyar emigránsok által kidolgozott tervet. Elsősorban azért nem, mert nem gondolta,<br />
hogy ez közelebb vinné fő céljaihoz, Bosznia megszerzéséhez, hosszabb távon pedig egy<br />
délszláv államalakulat létrehozásához. Amikor 1864-ben sürgette az olasz-magyar-szerb<br />
egyezmény aláírását, akkor arra számított, hogy a háború kiszélesítésével Törökország<br />
rovására szerezhet területet. Az olasz vezetés azonban 1866-ban világossá tette, hogy csak<br />
az Ausztria elleni háborút tekinti időszerűnek. Scovasso hosszasan győzködte Mihály<br />
fejedelmet arról, hogy Szerbia legnagyobb ellensége nem Törökország, hanem az az<br />
Ausztria, amely a Német Szövetségből történő kizárása után, Franciaország támogatását is<br />
733<br />
MAE ASD Moscati, VI/215. Éber–?, 1866. júl. 12. A címzett neve nem szerepel a levélen, de<br />
mindenképpen egy olasz politikus, talán Cerruti vagy Visconti-Venosta lehetett az.<br />
734<br />
MOL R 296. 7. t. (Éber utólagos elszámolása) – Vidacs József és Csákyék kapcsolatáról l. az „Új<br />
remények 1864/65 fordulóján” c. fejezetet.<br />
735<br />
DDI VII. 141. Scovasso–Visconti-Venosta, 1866. júl. 28. – vö.: KATUS, 1961. 58-59.<br />
736<br />
DDI VII. 157. Scovasso–Visconti-Venosta, 1866. júl. 28.<br />
172