Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

találkozót kieszközölni III. Napóleonnal, vagy legalább Jérôme Napoléon herceggel,
hiszen tőlük kaphatja a leginkább megbízható tájékoztatást a várt háború tekintetében. 167
Károlyinak sikerült megbeszélést folytatnia a francia császár unokaöccsével, aki
határozottan közölte vele, hogy abban az évben nincs kilátás a háborúra. 168 Az olasz
kormány nem feltétlenül kívánta követni Párizs politikáját, ugyanakkor mérlegelnie kellett
a nagyhatalmi támogatás nélkül kezdett háború kockázatát. Egyelőre az óvatosság
kerekedett felül, ezért Kossuth hiába próbált határozott ígéretet és 10-15 ezer frankot
kicsikarni az olasz kormánytól, 169 áprilisban kénytelen volt azt üzenni a hazaiaknak, hogy
semmi biztosat nem lehet tudni. 170
1862 tavaszán tehát a várakozások ellenére ismét nem lehetett reménykedni a
háború közeli kirobbanásában. Pedig a hazaiak hangulata a belpolitikai viszonyok miatt
már addig is igen levert volt. Károlyi grófné lánya, Károlyi Pálma, egyik bátyjától szerzett
értesülései alapján, márciusban arról tájékoztatta Klapkát, hogy otthon már nem remélnek,
a társasági élet is megszűnt. 171 Ezt a csalódottságot erősíthették a Károlyi Sándor által
hozott hírek is, amelyek tovább csökkentették az emigráció tekintélyét a határozati többség
köreiben. Ilyen körülmények között ismerhette meg a közvélemény májusban az
„Alleanza” című lapban Kossuth neve alatt megjelentetett Dunai Szövetség tervét. 172 Az
egykori Határozati Párt vezérkarának tagjai a nyilvánosság előtt igyekeztek elhatárolódni a
tervezettől, magánkörben pedig felháborodva utasították el Kossuthnak a dunai népek
demokratikus államszövetségére vonatkozó elképzeléseit. Podmaniczky a következőket
jegyezte be naplójába a terv kapcsán : „…inkább megyek Bécsbe a németek, mint
Belgrádba a ráczok közé”. 173 Ez a megjegyzés jól érzékelteti a határozatiak többségének a
Dunai Szövetség tervével kapcsolatos állásfoglalását, amely összhangban állt az érintett
167
Kossuth–Kiss, 1862. ápr. 2. KUN–BŐHM, 1958. 238-239. Kossuth–Kiss, 1862. ápr. 2.
168
KLI III. 716.
169
MOL R 211. 2. t. Irányi–Türr, 1862. ápr. 15. (Irányi – Kossuth és Klapka eredménytelen próbálkozására
hivatkozva –, Türr közbenjárását kérte a pénz megszerzéséhez.)
170
KLI III. 712-716. Kossuth haza. 1862. ápr. 1.
171
MOL R 295. 22. t. Károlyi Pálma–Klapka, 1862. márc. 27.
172
A Dunai Szövetség tervének eredeti, francia nyelvű szövege megtalálható Kossuth iratai közt az Országos
Levéltárban (MOL R 90. 4044.a). A szöveg megjelent az „Alleanza” című milánói lapban 1862. május 18-án,
majd rövidítve közölte a Sürgöny 1862. jún. 6-án, Kecskeméthy Aurél jegyzeteivel. A tervezetnek a
kormánylapban történt megjelentetése nyilvánvalóan a nemzeti ellenzék megosztását szolgálta. Pajkossy
Gábor a Dunai Szövetség tervét megjelentette, és rávilágított keletkezésének körülményeire. (PAJKOSSY,
2002. 937–957.)
173
PODMANICZKY, 1888. 143-144.
51