Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

azonban ekkor mégsem tudott találkozni a porosz kancellárral. 616 A porosz–olasz
szövetség megkötése után, 1866 májusában Kiss ismét Berlinben utazott, és ekkor már
sikerült Bismarckkal találkoznia. A kancellár nem zárkózott el a magyarokkal való
együttműködéstől, de kijelentette, hogy egyelőre csak Kissel akar tárgyalni. Ugyanakkor
megkérte őt, hogy megbeszélésükről értesítse Kossuthot, Klapkát és Perczelt. Kiss,
Kossuth utasításának megfelelően, egy szerződéstervezetet készített a porosz kormány
számára. Ez tartalmazta, hogy létrehoznak egy poroszországi magyar légiót, amely a
porosz sereggel együtt betör majd Magyarországra, illetve, hogy a berlini vezetés nem köt
különbékét. A feltételek között szerepelt az is, hogy a felkelés várható költségének, 5
millió franknak a felét a porosz kormány fizeti, míg a másik felét a magyarok az olasz
vezetéstől fogják kérni. Bismarck a király határozatlanságára és a nemzetközi helyzet
bizonytalanságára hivatkozva egyelőre nem kívánt semmilyen szerződést aláírni, de szóban
egyetértéséről biztosította Kisst. Kiss ennek tudatában május 24-én Kossuthhoz írt
levelében sikeresnek értékelte a porosz kancellárral folytatott tárgyalásait. 617 A további
egyezkedést azonban megzavarta, hogy júniusban Csáky is Berlinbe érkezett, és Bismarck
előtt – Kiss állítása szerint –, „a nemzet megbízottjaként” lépett fel. 618
Csáky már 1865-ben kísérletet tett arra, hogy felvegye a kapcsolatot a porosz
kormánnyal, 619 de törekvése csak 1866 májusában járt sikerrel. A hónap közepén,
valószínűleg Cerruti közbenjárásának köszönhetően, fogadta őt a firenzei porosz követ,
Karl Georg Usedom. 620 Usedom tetszését megnyerte a magyar szabadságharc terve. A
porosz követ ugyanis elégtelennek ítélte az olasz kormány katonai előkészületeit, és úgy
gondolta, hogy az csak akkor fog komoly háborút vívni Ausztria ellen, vagyis az Isonzót
átlépve előrenyomulni Bécs felé, ha Magyarországon, Horvátországban és a
Határőrvidéken felkelés robban ki. 621 Ezt a meggyőződését megosztotta a május végén
616 MOL R 90. 4364. Kiss–Kossuth, 1865. okt. 17., uo. 4365. Kossuth–Kiss, 1865. nov. 3., uo. 4366.
Kossuth–Kiss, 1865. nov. 7., uo. 4368. Ludvigh–Kossuth, 1865. nov. 21.
617 MOL R 90. 4388. Kossuth–Kiss, 1866. máj. 8., uo. 4399. Kossuth–Kiss, 1866. máj. 20.; KLI VI. 131-
132. Kiss– Kossuth, 1866. máj. 14., uo. 133-139. Kiss–Bismarck, 1866. máj. 21., uo. 147-148. Kiss–Kossuth,
1866. máj. 24.
618 MOL R 90. 4468. Kiss–Kossuth, 1866. jún. 14.
619 MAE ASD Moscati VI/215. Usedom–Cerruti, 1865. máj. 5. Usedom 1865 májusában betegségére
hivatkozva elutasította a Csákyval való találkozást, amit Cerruti ajánlott neki.
620 DDI VI. 686. Csáky–Cerruti, 1866. máj. 15.
621 La Marmorát – miniszterelnökként folytatott politikája miatt –, már a háború előtt és alatt érték olyan
vádak, hogy nem akar komoly fegyveres összeütközést Ausztriával, inkább a velencei kérdés diplomáciai
megoldására számít. A háború után pedig mind az olasz közvélemény, mind a poroszok La Marmorát
tartották felelősnek azért, hogy Olaszország vereséggel fejezte be a háborút. La Marmora valószínűleg
tényleg jobban bízott a francia diplomáciában, mint hazája és Poroszország katonai erejében, utólag azonban
149