Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

comité képviselőiről. A volt kormányzó augusztus első napjaiban a Vidacs-féle bizottmány
küldöttjétől, Gáspártól megtudta, hogy Magyarországon a „forradalmi párt” nem tud
semmit Csáky és Komáromy szervezkedéséről. 795 Ugyanekkor értesült a sikertelen
turzovkai betörésről is. Augusztus 8-án ezért levelet írt Irányinak, amelyben megosztotta
vele az előző napokban szerzett híreit. Kifejtette, hogy gyanúja szerint nem a
„szándokhiány”, hanem a hibás szervezés vezetett Csáky és Komáromy kudarcához. Mivel
nem kívánt felelősséget vállalni a szerencsétlen expedícióért, korábbi utasítását módosítva
arra intette Irányit, hogy csak rögzítse a tényeket, de ne folyjon bele azok alakításába. 796
Irányi augusztus 6-án érkezett Berlinbe, és még aznap felkereste az ott tartózkodó
Csákyt. A pesti comité külföldi képviselője elmondta, hogy a légiószervezéssel azért
késlekedtek, mert július első napjaiban a porosz vezetők már nem tartózkodtak a
fővárosban és utánuk kellett utazniuk a csehországi főhadiszállásra. Kijelentette, hogy a
magyarországi betöréssel nem értett egyet, és nem tudja, miért került arra mégis sor az ő
Schillersdorfból való távozása után. A Kossuthtal való érintkezéssel kapcsolatban közölte,
hogy rendszeresen írt neki táviratokat, és levelet is küldött neki Éberen keresztül. A volt
kormányzóval kötött szerződést ugyanakkor úgy értelmezte, hogy Kossuth külügyekre
vonatkozó irányító szerepét csak azokra az ügyekre kell érteni, amelyeket nem Komáromy
és ő kezdeményeztek. Ezzel magyarázta, hogy poroszországi tevékenységüket illetően nem
kérték Kossuth utasításait. Másnap Irányin keresztül felajánlotta Kossuthnak, hogy
kössenek új szerződést, amelyben a porosz ügyekben a pesti comité képviselőit, az olasz
ügyekben pedig a volt kormányzót mondják ki illetékesnek. 797 A történtekről Irányi
augusztus 7-én írt beszámolót Kossuthnak, és egyúttal elküldte neki Simonyi két levelét is.
Simonyi augusztus elsején részletesen megírta Irányinak a schillersdorfi haditanács
lefolyását, és azt, hogy miként született végül döntés a betörésről. Két nappal később írt
levelében pedig beszámolt arról, mi történt a légióval a Schillersdorfból való elindulás
után. Simonyi kételyeit fejezte ki az állítólagos pesti comitéval kapcsolatban, és miközben
Komáromyról elismerte, hogy legalább életét kockáztatja a légióban, addig az időközben
Berlinbe utazott Csákyt „alávaló gazembernek” nevezte, és sikkasztással vádolta. 798
Kossuth, Irányi levelét olvasva felháborodott Csáky viselkedésén, miközben Simonyi
795 TANÁRKY, 1961. 338-340.; KLI VI. 446-448. Kossuth–Károlyiné, 1866. aug. 7.
796 KLI VI. 473-480. Kossuth–Irányi, 1866. aug. 8.
797 KLI VI. 467-468. Irányi–Kossuth, 1866. aug. 7.
798 KLI VI. 469-473. Simonyi–Irányi, 1866. aug. 1.; MOL R 90. 4671. Simonyi–Irányi, 1866. aug. 3.
184