Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

értesülései felébresztették benne a gyanút, hogy a pesti comité külföldi képviselőjét
elsősorban az anyagi érdek mozgatta. Augusztus 13-án írt levelében ezért Irányin keresztül
számadást követelt a pesti comité képviselőitől. Felszólította őket arra is, hogy nevezzenek
meg legalább egyet hazai társaik közül, aki előtte is megerősíti a bizottmány létét.
Szükségesnek tartotta Csáky visszalépését a további forradalmi tevékenységtől, és azt,
hogy Komáromy mást bízzon meg helyette a comité külföldi képviseletével. 799 Csáky
válaszul levelet írt Kossuthnak, amelyben felháborodását fejezte ki Irányi eljárása miatt. 800
Irányi közben Csákyval együtt a légió akkori főhadiszállására, a morvaországi Rackauba
utazott, ahol alkalma nyílt Komáromyval és Klapkával is beszélni. Komáromy ugyanúgy
értelmezte a szerződést, mint Csáky, és egyetértett a Kossuthnak teendő új ajánlattal.
Klapka elmondta Irányinak, hogy mi indította őt a betörésre. Véleménye szerint már nem
lehetett volna szégyen nélkül visszalépni a katonai vállalkozástól. 801 Azt is közölte
Irányival, hogy a Kossuth által kifogásolt proklamációt Csáky az ő tudta nélkül írta. 802
Kossuth augusztus 24-én újabb levélben fejtette ki véleményét Irányinak a kialakult
helyzetről. Ekkor már nyíltan vádolta Csákyt és Komáromyt sikkasztással, és azzal, hogy
tevékenységükkel nem a függetlenség kivívását, hanem a kiegyezést segítették elő.
Sürgette, hogy mutassák meg Irányinak a Bismarckkal kötött szerződést. 803 Szeptember 3án
Irányi újra találkozott Csákyval és Komáromyval. Csáky ekkor már azt állította, hogy ő
annak idején nem fogadta el Kossuth feltételeit az együttműködésre vonatkozóan, a
poroszországi tevékenységre vonatkozó utasítást pedig nem volt ideje elolvasni. A pesti
comité külföldi képviselője ezzel önmagának is ellentmondott, hiszen néhány héttel
korábban még nem tagadta a szerződés létét, csak másképpen értelmezte azt, mint Kossuth.
Csákynak időközben nyilvánvalón eszébe jutott, hogy miután nem küldte vissza
Olaszországba a szerződés egyik, Komáromyval aláíratott példányát, Kossuth kezében
nincsen írásos bizonyíték a megállapodásukról. A vita tárgyát képező másik fontos iratról,
a porosz vezetés és a pesti comité képviselői által aláírt szerződésről pedig kiderült, hogy
Csáky a von Schütz hadügyminiszter-helyettessel a légió felállításáról kötött
megállapodást érti ezalatt. Kossuthtot azonban félrevezette Csáky július 22-én kelt,
meglehetősen szűkszavú táviratának az a megállapítása, mely szerint „a feltételek el lettek
799 KLI VI. 484-491. Kossuth–Irányi, 1866. aug. 13.
800 MOL R 296. 11. t. Csáky–Kossuth, 1866. aug. 17.
801 KLI VI. 480-482. Irányi–Kossuth, 1866. aug. 12.
802 KLI VI. 549-556. Irányi Dániel jelentése, 1866. szept. ?.
803 KLI VI. 494-519. Kossuth–Irányi, 1866. aug. 24.
185