Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

forradalmi bizottmány tagjai voltak, többségük 1862-ben már nem akart semmilyen titkos
szervezkedésbe bonyolódni. Tisza Kálmán, Almásy, Ivánka, Podmaniczky ugyanis
nemcsak az 1861. évi országgyűlésen, hanem azt követően is fenn kívánták tartani a
magyar kérdés legális keretek közt történő rendezésének lehetőségét. Csáky és Komáromy
azonban arra építette terveit, hogy a magyar kérdés csak a szabadságharc kirobbantásával
lesz megoldható, ennek előkészítéséhez pedig szükség volt egy konspiratív célokra
használható titkos magyarországi szervezetre.
Csáky valószínűleg még 1862 végén gondoskodott arról, hogy külföldön való
letelepedésük után is fennmaradjanak rendszeres hazai összeköttetéseik. Kezdetben
feltehetően csak néhány ügynök, Papp László, Thaisz Elek és talán Csáky Kálmán alkotta
magyarországi kapcsolataikat. Hazai hátterük később, a „Magyar Forradalmi Comité”
megalapításával határozott szervezeti kereteket öltött. Lehetséges, hogy a változás az 1863
májusában lezajlott határozati pártértekezlet tanulságainak levonása után, vagy a Beniczkyféle
szervezkedés előestéjén, valamikor 1863 őszén következett be. 206 Csáky először egy
tervezetben vázolta fel a szervezkedés kereteit. Ebből kiderül, hogy héttagú bizottmányt
kívánt létrehozni, egy elnökkel, négy osztályfőnökkel és két póttaggal. A négy osztály
közül a külügyi osztály vezetőjének tervezett feladata a külfölddel való a kapcsolattartás
volt, a belügyi osztály főnökét pedig a rendőrség, valamint a kerületi, megyei és
főkormányhivatalok felügyeletével kívánták megbízni. A pénzügyi osztály vezetője
számára a pénzügyek irányítását jelölték ki, a katonai osztály vezetője pedig a tervek
szerint 13 megyei parancsnok és további törzstisztek felett rendelkezett volna. A
tervezetből kiderül, hogy Csákyék két felfegyverzett zászlóalj és további tartalék
zászlóaljak felállításával számoltak. 207 A megyei parancsnokok száma megegyezett a
Komáromy által 1861-ben készített jelentésben szereplő katonai körzetek számával. A két
zászlóalj ugyanakkor nagyságrendekkel kevesebb a Komáromy által 1861-ben felvázolt
126 ezer fős seregnél, de minden bizonnyal jóval közelebb állt a valós lehetőségekhez.
Mindenesetre két zászlóalj csak gerillaharc folytatására lehetett volna elegendő.
Valószínűleg ezután, a szervezés következő állomásaként készítette el Csáky azt a
feljegyzést, amely már a bizottmány hét tagjának nevét is tartalmazta, és amely néhány
206 Az alábbiakban ismertetendő, a szervezkedésre némi fényt vető két dokumentum egyikén sem szerepel
keltezés. A datálás lehetőségeit l. a 208. lábjegyzetben.
207 MOL R 296. 1. t. „Forradalmi comité”, k. n.
59