Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

olaszországi magyar légió élén látni. 88 Elképzelhető, hogy Földváry neve éppen azért
került előtérbe, mert ő, illetve testvére tagja volt a titkos katonai szervezetnek. Később a 21
parancsnok közül többen, feltehetőleg Beniczky hívására, részt vettek az ún. „Almásy–
Nedeczky-féle összeesküvésben” is. 89
A parancsnokok közül Asbóth 1860 novemberében Pestre ment, a titkosrendőrség
szerint azért, hogy újjászervezze a nemzetőrséget. 1861 februárjában a Krassó megyei
főispán, Gozsdu Manó előtt tett forradalmi tisztelgése miatt letartóztatták, Josefstadtba
vitték, majd májusban szabadon engedték. 90 Ezt követően Asbóth a Krassó megyei
honvédegylet elnöke lett. Az Ivánka-féle listán szereplő személyek közül még Máriássyról
tudható, hogy honvédegyleti elnökséget töltött be Szepes megyében. 91 A források hiánya
miatt nem zárható ki, hogy több más, a pesti központi bizottmány által beszervezett
személy is honvédegyleti elnök lett a következő évben, de a két dolog közti közvetlen
összefüggés a kutatás jelenlegi állása alapján nem bizonyítható. Más jel nem utal arra,
hogy az Ivánka-féle listán szereplő személyek bármilyen katonai szervezést végeztek
volna. Különösen kétségessé teszi ezt az a tény, hogy a vezérkari főnökként megjelölt
Ivánka Imre az 1861. évi országgyűlés idején (tehát akkor, amikor Komáromy jelentése
készült) az osztrák–magyar perszonálunió mellett állt ki, és egy kis könyvecskét is
megjelentetett arról, hogyan képzeli el az említett keretek közt az önálló magyar
hadsereget. 92 A jelentés nem teszi egyértelművé azt sem, valóban Komáromy kezében
voltak-e a honvédegyletek összeírásai (amelyeket a titkosrendőrség értesülései szerint csak
augusztus 21-ére kellett Pestre küldeni), vagy csupán tudott azok létéről, és a jövőben
számított rájuk. 93 Mindenesetre a tisztek számával kapcsolatban semmilyen adatot nem
közöl. Kérdéses az is, mire alapozta Komáromy az osztrák sereget elhagyott magyar
tisztekkel, az ifjúsággal és még inkább a nemzetiségekkel kapcsolatos bizakodását, ezeket
ugyanis nem támasztja alá konkrét példákkal vagy érvekkel. A nemzetiségekkel
88
MOL R 211. 2. t. Komáromy–Türr, 1861. nov. 10. Földváry kinevezésére 1862-ben valóban sor került,
amit Komáromy, egy későbbi levelében személyese sikerének nevezett. (MOL R 296. 1. t. Komáromy–
Klapka (?), k. n. (fogalmazvány) A levél további részeiről és datálásáról l. a „A lengyel felkelés, az olasz
diplomácia és a magyarok 1863 tavaszán” c. fejezetet.)
89
L.: „A Nedeczky- és a Beniczky-féle szervezkedés” c. fejezetben.
90
MOL D 185. 1860: 261., 1861: 88., 178., 202., 243., 245., 265., 291., 469., 485., 486.
91
HL IV. 15. 39. d.
92
IVÁNKA, 1861.a. 25.
93
Madarász József így emlékezett vissza erre a szervezkedésre: „Volt honvéd főbb tisztek főfelügyelete
mellett tisztekké a volt honvédtisztek hívattak meg. Nyílt titok, azért történt ez, hogy Garibaldi beütésekor
fölfegyverzett csapat legyen készen a nemzeti fölkelés vezetésére.” (MADARÁSZ, 1883. 345-346.) Kérdés,
hogy a „meghívás” mennyire öltött konkrét kereteket.
31