Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

mellett. 471 Nem valósult meg Klapkának az az elképzelése sem, hogy július közepe táján
Seherthoss után utazik Bukarestbe, és személyesen találkozik Cuzával. A Frigyesy-ügy és
a román fejedelem egyébként is elutasító viselkedése miatt ez felesleges és veszélyes lett
volna. 472 Mivel az események kulcsa III. Napóleon külpolitikája volt, Klapka inkább
Párizsba utazott, ahol augusztus elején találkozott Napóleon herceggel. Igyekezett
megtudni, milyen magatartást tanúsítana Franciaország a magyar szabadságharc
kirobbanása esetén, és tenne-e lépéseket az esetleges orosz intervenció
megakadályozására. 473 A magyar tábornok megnevezte a francia külpolitika irányítója előtt
a tervezett felkelés sikerének elengedhetetlen feltételeit: a megfelelő számú fegyver
bejuttatását, a magyarok és az olaszok egyidejű harcát és a nyugati nagyhatalmak,
különösen a Franciaország által nyújtott garanciát arra, hogy nem kerül sor ismét orosz
katonai beavatkozásra. A hercegtől kétértelmű célzásokkal teli választ kapott. Jérôme
Napoléon tolmácsolta a császár azon meggyőződését, hogy sem Magyarország, sem
Olaszország nem fog háborút kezdeni Ausztria ellen. Azt is hozzátette azonban, hogy ha az
osztrák sereg magyar ezredei felkelést robbantanának ki, az teljesen más helyzetet
teremtene, mert akkor a magyarok számíthatnának az olasz és francia támogatásra. A
herceg ugyan a közeljövőre nézve nem tartotta valószínűnek a háború kirobbanását, de
azzal bíztatta Klapkát, hogy ha mégis remény mutatkozna a győzelemre, akkor III.
Napóleon minden bizonnyal támogatná a magyarok harcát. A francia vezetés tehát nem
kívánta lekötelezni magát, és még bátorítást is csak olyan sejtelmesen adott, hogy ennek
felelősségét később bármikor elháríthassa magáról. Napóleon herceg ugyanakkor azt
javasolta Klapkának, hogy mindenképpen kössön írásbeli megállapodást Cuzával. Klapka
– amint ezt Cerrutinak megírta –, ekkor már teljesen reménytelennek tartotta a román
fejedelemmel való megegyezést, és ismét felvetette Cuza megbuktatásának lehetőségét.
Elképzeléseit tovább erősítette, hogy Párizsban találkozott befolyásos román
személyiségekkel, akik Cuzát az oroszok bábjának tekintették, és politikájával szembeni
ellenszenvüket fejezték ki a magyar tábornok előtt. 474 Klapka valószínűleg nem kapott
támogatást az olasz kormánytól terveihez, hiszen azok ellenkeztek III. Napóleon
471 MAE ASD Moscati VI/215. Garibaldi–Klapka, 1864. jún. 13.
472 Kupa értesülései szerint 1864 júniusában a román rendőrség mindenütt kereste Klapkát, mert az a hír járta,
hogy a tábornok a fejedelemségekbe érkezett. Állítólag elő is állítottak egy férfit, aki hasonlított Klapkára.
(MAE ASD Moscati VI/215. Kupa–Cerruti, 1864. június 11.)
473 DDI V. 67. 1864. júl. 27. Csáky–Visconti-Venosta, 1864. júl. 27.
474 DDI V. 81-83. Klapka–Cerruti, 1864. augusztus 2.
116