Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

magyar légióba. Kossuth arról is értesült tőle, hogy Komáromy Torinóban járt. A magyar
emigráció feje megdöbbenve szembesült azzal, hogy Csáky és Komáromy meg sem
próbáltak vele érintkezésbe lépni, és ráadásul az ő háta mögött intézték ügyeiket
Olaszországban. „Valami rút intriga forog ott fenn” – írta Lajos fiának. 789 Két nappal
ezután Poroszország aláírta a négy hétre szóló fegyverszünetet Ausztriával, Kossuth ezért
táviratban igyekezett megtudakolni Csákytól, hogy hogyan értelmezendő július 22-i
távirata, 790 mely szerint a feltételeiket a porosz kormány elfogadta, és július végén sor fog
kerülni a betörésre. 791 Csáky távolléte miatt Rényitől kapott választ, aki mindössze annyit
írt, hogy a légió a fegyverszünet ellenére Klapka vezetése alatt elindult Schillersdorfból
Oderbergbe. 792 Kossuth ilyen előzmények után kérte fel Irányit, hogy utazzon
Poroszországba, lépjen kapcsolatba Csákyékkal, és az ő nevében vonja őket felelősségre. A
július 31-én kelt megbízólevél Kossuth Csáky és Komáromy tevékenységével kapcsolatos
kifogásait, valamint Irányi feladatait tartalmazta. Ami az előbbieket illeti, a magyar
emigráció feje felrótta Csákynak, hogy két héten keresztül semmilyen tudósítást nem
küldött, a későbbiekben pedig csak rövid tényközlésekre szorítkozott távirataiban, és
ígérete ellenére sem Komáromyn keresztül, sem személyesen nem adott részletes jelentést
a Poroszországban történtekről. 793 Magyarázatot követelt arra is, hogy miért indult el a
légió Magyarországra porosz segítség nélkül. Sérelmezte továbbá, hogy Klapka az ő tudta
nélkül adott ki egy proklamációt a magyar néphez, amelyben rá hivatkozott. Irányit ezért
arra utasította, hogy tudja meg, érvényesnek tekintik-e még mindig Csákyék a vele kötött
egyezséget. Igenlő válasz esetén azt várta Irányitól, hogy szerezzen részletes értesüléseket
az addig történtekről, és adjon az ő nevében utasításokat a jövőre nézve. Kijelentette, hogy
az adott körülmények közt, csak akkor ért egyet az expedícióval, ha annak elindítói
„magukat tökéletesen biztosították” arról, hogy a poroszok nem hagyják magára a magyar
szabadságharcot. 794 Irányi azonnal elutazott Berlinbe, de még mielőtt jelentést írhatott
volna Csákyékkal folytatott megbeszéléséről, Kossuth újabb lesújtó híreket kapott a pesti
789 KLI VI. 429-432. Kossuth–ifj. Kossuth, 1866. júl. 24.
790 MOL R 90. 4629., DDI VII. 116. Csáky–Kossuth, 1866. júl. 22.
791 MOL R 90. 4645., DDI VII. 132. Kossuth–Csáky, 1866. júl. 26. (idézi: KLI VI. 437.)
792 MOL R 90. 4649., DDI VII. 136. Rényi–Kossuth, 1866. júl. 27. (idézi: KLI VI. 438.)
793 Csáky 1866 júliusában három táviratot írt Kossuthnak: egyet július 12-én (DDI VII. 70-71., Csáky–
Kossuth, 1866. júl. 12.), kettőt pedig július 22-én (MOL R 90. 4629., DDI VII. 116. Csáky–Kossuth, 1866.
júl. 22.; MOL R 90. 4632. Csáky–Kossuth, 1866. júl. 22.) Egy alkalommal Visconti–Venostát kérte meg,
hogy értesítse Kossuthot a poroszországi fejleményekről (DDI VII. 97. Csáky–Visconti-Venosta, 1866. júl.
18.).
794 KLI VI. 545-549. „Irányi Dániel úrnak Flórenczben”. Kossuth táviratban tájékoztatta Csákyt Irányi
megbízatásáról (MOL R 90. 4675. Kossuth–Csáky, 1866. aug. 4.).
183