Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

Kossuthnak, hogy Deáknak, a legerősebb magyar párt vezetőjének az uralkodóházhoz való
hűsége komolyan veszélyezteti a magyarországi felkeléssel kapcsolatos terveket. A volt
kormányzó válaszul kijelentette, hogy „Deák szerepe ott végződik, ahol az övék
kezdődik”. Emlékeztetett arra, hogy ő már a szabadságharc idején megmutatta, milyen
jelentős mértékben tud hatni a közhangulatra. 671
A következő napokban Kossuth további kellemetlen értesüléseket szerzett. Kiderült
számára, hogy a magyar légió katonáit Bolognában kórházi szolgálatra osztották be. A
magyar emigráció feje több olasz politikushoz írott levelében is felháborodását fejezte ki.
Azt szerette volna elérni, hogy a magyar katonákat küldjék Cialdini seregéhez, mert
reményei szerint így juthattak be leggyorsabban hazájukba. Erőfeszítései azonban nem
jártak sikerrel, mindössze annyi történt, hogy a király „fontolóra vette” a légió
áthelyezését. 672 Közben július 20-án a Carlo Persano admirális vezette olasz flotta Lissa
szigeténél támadást intézett az osztrákok ellen, de vereséget szenvedett, pedig a tengeri
győzelem előkészítette volna a dalmáciai partraszállást. Olaszország azonnal
fegyverszüneti tárgyalásokat kezdett Ausztriával. 673 Kossuth, ennek tudatában, táviratban
utasította Csákyt, hogy indítsák meg a magyarországi felkelést, mert különben többé nem
lesz erre lehetőség. 674 A volt kormányzó másnap az olasz sereg ferrarai főhadiszállásán
találkozott, és megbeszélést folytatott Napóleon herceggel. A francia külpolitika irányítója
célzott arra, hogy a háború a befejezéséhez közeledik, ezért a magyar remények
teljesülésére nincs már esély. Kossuth feljegyzése szerint a herceg a következőket mondta
neki: „Az Ön nemzete már megint elkésett, mint elkésett 59-ben. Nincs benne
spontaneitás, nincs benne initiativa. … Ha a magyar nemzet önkéntesen megmozdul – ha
csak száz ember vére ömlik is egy magát a kültámasz érkeztéig tartani képes magyar
felkelésben, ez megakadályozta volna a fegyvernyugvást”. 675 Kossuth méltán érezhetett
haragot Napóleon herceg cinikus szavainak hallatán. A „kültámasz” megérkeztére ugyanis
671
KLI VII. 239-244.
672
KLI VI. 417-418. Kossuth–Ricasoli, 1866. júl. 19., 746-747.; KLI VI. 419-422. Kossuth–Castiglione,
1866. júl. 19.; KLI VII. 246-247.
673
CHIALA, 1902. 443.
674
MOL R 90. 4621. Kossuth–Csáky, 1866. júl. 20. (másolat) Lukács Lajos szerint Kossuth ezen a ponton
feladta korábbi, következetesen hangoztatott biztosítékrendszerét, mert nagyhatalmi garancia nélkül is
megindíthatónak vélte a magyar függetlenségi háborút. (LUKÁCS, 1984. 347-348.) Lukács azonban nem is
fontolta meg, azt a lehetőséget, hogy Kossuth abban bízott, hogy Csákyéknak sikerült az eredeti tervek
szerint megállapodniuk a porosz vezetéssel, és Poroszország elismerte hadicélnak a magyar függetlenséget.
675
KLI VII. 247-267.
161