Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

Egy hónappal később Klapka is Torinóba utazott, az olasz kormány ugyanis
tavasszal háborúra készült, ezért hajlandónak mutatkozott írásban rögzíteni –
visszamenőlegesen is –, együttműködésük feltételeit. A torinói vezetés valószínűleg azért
is kezdte siettetni a megállapodást, mert Ausztria februárban ostromállapotot hirdetett
Galíciában, ezért számítani lehetett a lengyelek elleni hadba lépésére. A szerződés
aláírására február 20-án Peruzzi belügyminiszter házában került sor, a házigazdának,
Klapkának, Minghettinek, Visconti-Venostának, Cerrutinak, valamint Isacco Artomnak, a
külügyminiszter kabinetfőnökének jelenlétében. Az ötpontos megegyezés a következőket
tartalmazta: az olasz kormány által Magyarország felfegyverzésére 1863 októbere óta
folyósított pénzek nem haladhatják meg az egymillió frankot; ezen felül a belügyminiszter
vásároltat még 2-3 ezer huzagolt puskát Angliában, 5 ezret pedig Svájcban, és ezeket
Erdélybe, illetve Magyarországra küldi; a hadba lépés pillanatában Torinó további 500 ezer
frankot bocsájt Klapka rendelkezésére a háború költségeinek fedezésére; ebből Klapka 25
ezer frankot átad Ordegának, aki ezt az osztrák és magyar tartományok szláv
közvéleményének befolyásolására költi; a cselekvés pillanatáról később, az európai
események függvényében határoznak. 320 Cavour és a Magyar Nemzeti Igazgatóság 1860
őszén kötött megállapodása óta először rögzítették újra írásbeli megállapodásban a közös
olasz-magyar háborús törekvéseket. A szerződés megkötésekor az olasz kormány, az 1
millió frankos támogatástól eltekintve, lényegében nem vette figyelembe Csáky és
Komáromy szerződéstervezetének pontjait, így arra sem volt hajlandó kötelezettséget
vállalni, hogy mindenképpen háborút kezd Ausztria ellen. Csáky a félmillió frank helyett
megpróbált 2,5–3,5 milliót kialkudni, valamint 50 millió frankos államkölcsönt kérni a
majdani független Magyarország számára, de kérése nem talált meghallgatásra. 321
Kossuth közben az olasz kormány elutasítása ellenére sem mondott le teljesen
tervei megvalósításáról. Türnek a következőket írta erről: „Ha azon helyzetben volnék,
hogy egy pár százezer frankot küldhetnék haza az előkészületekre s megígérhetném, hogy
a felkelés első heteiben az ellátásról gondoskodni fogok, miszerint a requisitio romlasztó
barátjaként” jelöli meg a levél küldőjét. A tisztázatot Komáromy írta alá. A fogalmazvány és a tisztázat
szövege nem teljesen azonos, de lényeges tartalmi eltérés nincs köztük. Nyulásziné feltételezi, hogy a
fogalmazványt Csáky készítette, ami ha igaz, magyarázatot adhat a két szöveg közti eltérésre.
320 Vö.: BORSI-KÁLMÁN, 1984. 168-169. (szó szerinti közlés) A megállapodás előtt két nappal Klapka
részletesen beszámolt az olasz külügyminiszternek a szervezkedés állásáról. Egy kimutatást is csatolt a
levélhez, amelyben jelezte, hogy a katonai előkészületek további 374 ezer frankot igényelnek. (DDI IV. 519-
521. Klapka–Visconti-Venosta, 1864. febr. 18.)
321 BORSI-KÁLMÁN, 1984. 168-169.
85