Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

7. A Nedeczky- és a Beniczky-féle szervezkedés
Nedeczky István 1863 novemberében visszautazott Magyarországra, és Kossuth
utasításait követve szervezkedni kezdett. Későbbi vallomása szerint Győrben találkozott
Lángh Ignác 325 győri származású, de Pesten élő ügyvéd egyik megbízottjával, talán Gáspár
Lajossal, 326 akinek átadta a bizottmány Kossuth által küldött pecsétjét, 327 és nyilvánvalóan
közvetítette a volt kormányzó üzenetét is. Lángh ekkor feltehetően értesítette a tervekről és
feladatokról az egykori Vidacs-féle bizottmány tagjait, vagyis az 1861-es pesti
honvédegylet vezetőit, Clementisz Gábort, Sebes Emilt, Szatmáry Mihályt, Gelich
Richárdot, Lezsák Lajost, Horváth Jánost és Nagy Jenőt. 328 A proklamációk kiragasztása
után Nedeczky Pestre utazott, és személyesen is megismerkedett a bizottmány tagjaival.
Belépett a Nemzeti Körbe, amelynek rendes tagjai közé tartozott ekkoriban Deák Ferenc,
Andrássy Gyula, Eötvös József, Tisza Kálmán, Károlyi Sándor, Csáky Tivadar és Thaisz
Elek is. A Nemzeti Kör a Nedeczky- és a Klapka–Csáky–Komáromy-csoport által
irányított Beniczky-féle szervezkedés résztvevőinek is találkozóhelye volt. 329
325
Lángh Ignác (1812–1864) győri polgárcsaládban született. Az 1830-as évektől Pesten ügyvédként
praktizált. Szalay László munkatársaként, majd főnemesi családok ügyvédjeként országos hírnevet szerzett.
Az 1848. évi forradalom idején Pest főkapitánya lett, novemberben lemondott. 1859-ben a Nemzeti Casino
igazgatója volt. 1861-ben kinevezett tagként részt vett az országbírói értekezleten. 1863 őszén minden
bizonnyal Kossuth utasítására lépett vele kapcsolatba Nedeczky. Ha ez igaz, akkor Lángh a Vidacs-féle
mozgalomnak is a vezetői közé tartozott. A titkos szervezkedés szempontjából pedig igen értékesek lehettek
kiterjedt kapcsolatai. Lukács Lajos ugyanakkor felvetette, hogy Lánghnak a mozgalomban játszott szerepét
Nedeczky felnagyította vallomásában, miután értesült Lángh öngyilkosságáról. (LUKÁCS, 1955. 349-350.)
Amennyiben ez igaz, nem Lángh, hanem egy másik személy, talán Gáspár teremtette meg a kapcsolatot
Nedeczky és a pesti honvédegylet volt tagjai között, így Nedeczky őt próbálta meg fedezni vallomásában. –
vö.: STEIER, 1924. 718.; LUKÁCS, 1955. 336-338.
326
Gáspár Lajos (1811–1892) evangélikus kisbirtokos családban született. 1830 és 1842 között a császári
seregben szolgált, az 1848–49. évi szabadságharcban a honvédseregben századosi rangot ért el. Pálffy Móric
a szervezkedés leleplezésekor írt jelentésében őt nevezte az egyik főszervezőnek, Almásy, Nedeczky és
Beniczky mellett (HL IV. 19. 120. cs.). Gáspár a dualizmus korában megyei árvaszéki hivatalnok és a
Komárom megyei honvédegylet tagja volt. (SZINNYEI, 1891–1914. III. 1035.; BONA, 1988. 227.)
327
Vö.: LUKÁCS, 1955. 336-337. Steier szerint Nedeczky még Olaszországból írt egy levelet Gáspárnak,
amelyben mellékelte a proklamációt, a címzettre bízva annak kinyomtatását. Helfy és Kossuth irataiból
azonban tudjuk, hogy a proklamációnak az országba való beküldése, illetve kinyomtatása egészen másként
történt. Steier téves megállapítása Asbóth besúgói jelentésén alapult. (STEIER, 1924. 718.)
328
A Vidacs-féle szervezkedésben játszott szerepükről l. a „Kossuth helyzete 1863 tavaszán-nyarán és a
Vidacs-féle szervezkedés” c. fejezetet.
329
A Nemzeti Kör megalapításáról l. „A szélsőbal viszonya a határozati többséghez és Kossuthhoz” c.
fejezetet. A bizottmány arra szólította fel Asbóth Lajost, hogy miután Pestre jön, esténként legyen a
„Körben”. (STEIER, 1924. 705-718.; LUKÁCS, 1955. 338.) Asbóth János visszaemlékezése szerint
Nedeczky március 15-én éjjel a Nemzeti Körben biliárdozott. (ASBÓTH-CSALÁD, 1888. 167-180.) A
szervezkedés leleplezése után a rendőrség Gáspár Lajosnál lefoglalta a Nemzeti Kör rendes tagjainak 1863.
október 18-i névsorát, amelyen 527 személy neve szerepelt. (HL IV. 19. 129. cs.)
87