Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

titkos szervezet teljes rekonstruálását, azok összevetése alapján mégis valószínűsíthető,
hogy a szervezkedés hálózata Nedeczky Istvánnak, illetve a pesti honvédegylet tagjainak
személyes kapcsolatain keresztül jött létre, és elsősorban Pestre, valamint a Dunántúlra
terjedt ki. A vidéki ügynökök feladata, a proklamáció terjesztésén kívül, a hadra fogható
személyek összeírása volt. Elképzelhető, hogy tevékenységük során felhasználták a
honvédegyletek 1861-ben készített összeírásait, és talán megmentett vagyonát is. 345 A
források alapján valószínűsíthető, hogy Nedeczky és társai egyes városok diákságát is
igyekeztek mozgósítani. Pozsonyban 1864 januárjában valaki névtelen levélben tüntetésre
hívta a jogakadémia, a gimnázium és az evangélikus líceum tanulóit. 346 Szombathelyen a
főgimnázium 7-8. osztályos diákjai lemásolták és terjesztették a proklamációkat. 347 A pesti
egyetemistákat pedig március 15-én szólította fel tüntetésre a bizottmány. 348
Januárban Kossuth megtudakolta a hazaiaktól, milyen feltételek mellett valósítható
meg a fegyveres felkelés. Nedeczky ezért Pestre hívta a Krassó megyében élő Asbóth
Lajost, hogy a volt kormányzó utasításait követve egyeztessen vele a katonai szervezés
ügyében. 349 A személyes találkozás alkalmával Nedeczky felkérte Asbóthot a felkelés
irányítására, és egyúttal kérdéseket intézett hozzá. 350 A volt kormányzóra hivatkozva tudni
akarta, hogy hány és mely megyékben folytatható olyan gerillaharc, amelyet négy-öt hétig
fenn tudnak tartani, hogy ez alapján mennyi emberrel, felszereléssel, fegyverrel és pénzzel
kell számolni, illetve, hogy a szükséges anyagi feltételek biztosítása esetén mennyi idő kell
a szervezéshez. Javasolta a volt honvédezredesnek azt is, hogy kérje ki általa
megbízhatónak tekintett tiszttársainak véleményét is. Nedeczky később Asbóth kérésére
írásba is adta a megbeszélésen elhangzottakat. 351 Asbóth, válaszában a Mátra, a Bakony és
a Tisza környékén javasolta a gerillaseregek felállítását, és kétmillió frankra becsülte a
345
Mérey Károly Somogy megyei főispáni helytartó 1863. december 20-án azt jelentette a helytartónak, hogy
Nedeczky egyes hírek szerint meglopta a honvédegylet pénztárát. (HL IV. 19. 125. cs.)
346
MOL D 191. 1864: 140.
347
MOL D 191. 1864: 703.
348
ASBÓTH-CSALÁD, 1888. 167-180. Asbóth János feljegyzése.
349
Kossuth már Vidacs figyelmét is felhívta arra, hogy a katonai vezetést adják Asbóth kezébe, és 1863
őszén minden bizonnyal hasonló utasítást adott Nedeczkynek is. L. a „Kossuth helyzete 1863 tavaszánnyarán
és a Vidacs-féle szervezkedés” c. fejezetben.
350
Asbóth Lajos, fia, Asbóth János utólagos feljegyzései szerint februári pesti tartózkodása idején a
Vadászkürt fogadóban szállt meg, és ott találkozott Nedeczkyvel. (ASBÓTH-CSALÁD, 1888. 167-180.)
Steier ezzel szemben azt állítja, hogy Asbóth és Nedeczky Gáspárnál találkoztak (STEIER, 1924. 718).
Könnyen elképzelhető, hogy több találkozóra is sor került.
351
Az Országos Függetlenségi Bizottmány pecsétjével ellátott levelet Asbóth természetesen átadta a
rendőrségnek. (HL IV. 19. 120. cs.)
90