Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

Tirolt; a hadüzenet után a dalmáciai patra szálláshoz 20 ezer katonát és 30 ezer,
Magyarországra szállítandó fegyvert bocsájt Klapka rendelkezésére; a hadüzenet után 10
millió frankos kölcsönt ad; 1864 első napjáig Szerbia és a román fejedelemségek összesen
40 ezer fegyvert és 4 zászlóaljat bocsájt a magyarok rendelkezésére olasz segítséggel; az
előkészületekre az olasz kormány 1 millió frankot ad, amit a magyarok a 10 milliós
kölcsönből vissza fognak fizetni; a hadüzenet után elismeri a magyar forradalmi
kormányt. 314 Jóllehet a szerződéstervezet kötelezte volna az olasz kormányt az Ausztria
elleni háborúra, az 1860 őszén Cavourral kötött megállapodástól eltérően nem tartalmazta
azt, hogy a magyar függetlenséget közös hadicélnak tekintik, vagyis nem zárta ki
Magyarország magára maradásának lehetőségét. Ugyanakkor az 1860. évi szerződéshez
hasonlóan feltételezte a románokkal és a szerbekkel való együttműködést. A románokkal
való tárgyalást Klapka vállalta magára, 315 a szerbekkel kötendő megállapodásról pedig
Csáky és Komáromy készített egy tervezetet 1863/64 telén. 316 Csáky ezt valamikor 1863
végén vagy 1864 elején megmutatta magyarországi társaiknak, majd azok jóváhagyása
után elküldte Cerrutinak. Egyúttal azt is közölte az olasz külügyi államtitkárral, hogy
hamarosan egy „különleges küldött” megy majd Belgrádba, aki Scovasso belgrádi konzul
közvetítésével fog tárgyalni a szerb vezetéssel. 317 Komáromy, 1864. január elején írott
levelében utalt rá, hogy nemsokára a hazából szerzett közvetlen értesüléseit is meg tudja
majd osztani az olasz politikusokkal. 318 Ígéretének eleget téve hamarosan Torinóba küldte
a Magyarországról éppen visszaérkező Csákyt. Komáromy kísérőlevéllel látta el fiatal
rokonát, aki ekkor lépett először közvetlen kapcsolatba az olasz vezetéssel. Csáky újra
ismertette Kossuthtal való viszonyukat, és beszámolt a magyarországi szervezkedés
állásáról. Egyúttal kérte a januárra megígért 100 ezer frank folyósítását. 319
314
MOL R 296. 7. t. A kelt nélküli fogalmazvány tartalma alapján valószínűsíthető, hogy az 1863 végén
született.
315
Klapka 1864 nyarán küldte el bizalmasát, Arthut von Seherthosst Bukarestbe, hogy tárgyaljon Cuzával.
Lásd a „Klapka és az al-dunai felkelés szervezése 1864 nyarán”c. fejezetet.
316
A szerbekkel kötendő megállapodásról több, egymástól lényeges kérdésekben eltérő keltezetlen
fogalmazvány is található Csáky és Komáromy iratai közt. Mivel a két határozati politikus, 1864 nyaránőszén
is tárgyalt szerb politikusokkal, nem dönthető el egyértelműen, melyik tervezet készült 1863/64
fordulóján. (MOL R 296. 1. t., 3. t.) A szerbekkel folytatott tárgyalások tartalmáról l. a „Tárgyalások a
Csáky–Komáromy-féle comité és az olasz kormány között 1864 nyarán” c. fejezetet.
317
MOL R 296. 3. t. Csáky–Cerruti, 1864. jan. 14.
318
MAE ASD Moscati VI/215 (tisztázat), MOL R 296. 11. t. (fogalmazvány) Komáromy–Cerruti, 1864. jan.
3. A fogalmazványt közli: NYULÁSZINÉ, 1999. 621-622.
319
MAE ASD Moscati VI/215 (tisztázat), MOL R 296. 11. t. (fogalmazvány) Komáromy–Cerruti, 1864. jan.
20./21. A fogalmazványt közli: NYULÁSZINÉ, 1999. 625-626. A fogalmazvány jan. 20-i, a tisztázat jan. 21i
keltezésű. A fogalmazványon nem szerepel aláírás, ezért Nyulásziné „Csáky Tivadar meg nem nevezett
84