Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

tábornok azt is kijelentette, hogy az olasz kormánynak azért sem szabadna támogatnia
Kossuthot, mert annak működése az ő komoly és alapos szervezkedésük sikerét
veszélyezteti. 306 Két nappal később Cerrutihoz a fegyvervásárlások és a szerbekkel való
együttműködés ügyében írott levelében is megerősítette, hogy lehetetlennek tartja az
együttműködést a volt kormányzóval, akit diktatórikus törekvésekkel vádolt. 307 A Klapka–
Komáromy–Csáky csoport tehát továbbra is arról igyekezett meggyőzni a torinói vezetést,
hogy Kossuthnak velük ellentétben nincs komoly magyarországi támogatottsága. 1864
elején azonban egy újabb elemmel egészítették ki érvelésüket: azzal vádolták meg a volt
kormányzót, hogy nem hajlandó tudomást venni a megváltozott helyzetről, és a múltbeli
érdemeire való hivatkozással továbbra is vezető szerepet követel magának, amivel elveszi
a cselekvési teret mások elől.
Kossuth hamar értesült arról, hogy az olasz kormány Klapkától és Komáromytól
kért véleményt az ő tevékenységéről. Értesülései származhattak az olasz kormányköröktől,
vagy Komáromyékkal is érintkező magyar emigránsoktól, de a szervezkedés során
Nedeczky-féle bizottmány is beszámolt neki arról, amit Komáromyék tevékenységéről
Magyarországon tudni lehetett. A volt kormányzó ugyanis egy alkalommal azt írta
Türrnek, hogy a Magyarországi Függetlenségi Bizottmány ki van téve „a nyílt ellenségnél
veszélyesebb álarcos intrigának, melynek szálai Párizsba, Genfbe, Turinba s Anconába 308
kiterjednek”, miként arról hazulról tudomást szerzett. 309 Kossuth ezért igen kemény hangú
levelet írt Minghettinek. Közölte a miniszterelnökkel, hogy azért szánta el magát a
proklamáció közzé tételére, mert szükségesnek látta a magyar közvélemény felrázását.
Komolynak tartotta ugyanis azt a veszélyt, hogy a reményét vesztett nemzet elfogadja Bécs
kiegyezésre irányuló törekvéseit. Figyelmeztette Minghettit, hogy ez Olaszország
Velencével kapcsolatos tervezgetéseinek is véget vetne. Ezzel visszautasította azt a vádat,
hogy célja pusztán az osztrák rendőrség figyelmének felkeltése, és mások titkos
306
MAE ASD Moscati VI/215. (eredeti), MOL R 296. 11. t. (másolat) Klapka–Cerruti, 1864. jan. 4. A
másolatot közli: NYULÁSZINÉ, 1999. 622-623. (A Csáky és Komáromy iratai közt található másolaton
aláírás nem szerepel. Nyulásziné a levél írójaként Csákyt jelöli meg, az olasz külügyminisztériumban
található eredeti példányon azonban Klapka aláírása szerepel.) Klapka az előző napon Ébernek is
panaszkodott amiatt, hogy Kossuth „az ostoba terveivel” ostromolja az olasz kormányt, és pénzt akar. (MOL
R 86. Klapka–Éber, 1864. jan. 3.)
307
MAE ASD Moscati VI/215. Klapka–Cerruti, 1864. jan. 6.; MOL R 296. 11. t. Klapka–Cerruti, 1864. jan.
6. (másolat)
308
1863 áprilisa óta Anconában állomásozott a magyar légió, amelynek parancsnokává még 1862
novemberében, Vetter leváltása és az alakulat újjászervezése után, a Komáromyékkal jó viszonyban lévő
Földváry Károlyt nevezte ki az olasz hadügyminisztérium. (LUKÁCS, 1986. 130., 138.)
309
KLI VI. 32-38. Kossuth–Türr, 1864. jan. 23.
82