Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

segítségében, mint a közép-európai népek összefogásában. 249 Május végén a volt
kormányzónak lehetősége nyílt végre arra is, hogy Minghettivel tárgyaljon. Az olasz
kormányfő biztosította őt arról, hogy meg van győződve a magyarokkal való szövetkezés
szükségességéről. Kossuth válaszul ismertette elképzeléseit. Úgy gondolta, hogy
magyarországi befolyásának köszönhetően el tudná érni néhány ezer ember
Lengyelországba történő átszökését, és ott egy magyar segélysereg alakítását, ami a
lengyelek megtámadására ösztönözné Ausztriát. Ezzel egy időben gerillaharcok
kirobbanását ígérte Magyarországon. Ezen lépések feltételéül azt szabta, hogy az olasz
kormány kötelezze magát a Bécs elleni hadüzenetre, amelyet a magyarországi harcok
kezdete után kellene megtennie. Azt is javasolta Minghettinek, hogy a hadüzenetet
követően olasz katonák szálljanak partra Dalmáciában, és nyomuljanak Magyarország felé.
Ezzel kétfrontos háborúra kényszeríthetnék Ausztriát. Kossuth állítása szerint
Magyarországon néhány hét alatt egy 200 ezer fős sereg felállítására lehetett számítani.
Minghetti egyelőre nem válaszolt a tervre, de megígérte, hogy megvitatja azt a királlyal. 250
Kossuth és az olasz miniszterelnök megbeszélés-sorozata nyáron is folytatódott. Minghetti
ennek során kérdést intézett Kossuthhoz a magyarországi politikai helyzetre vonatkozóan,
jelezve, hogy más magyar emigránsokkal is beszélt erről 251 . A volt kormányzó ekkor
értesült Komáromynak és Károlyi Sándornak az ő tudta nélkül történt torinói
tárgyalásairól. Azonnal levelet írt Horváth Mihálynak, akit arra kért, hogy tolmácsolja
felháborodását Komáromynak. Bár a püspök ezt személyes okokra hivatkozva
elutasította, 252 Komáromy feltehetően tudomást szerzett Kossuth haragjáról. A volt
kormányzó az olasz miniszterelnök előtt is hangot adott rosszallásának, és politikai
múltjára hivatkozva figyelmeztette őt, hogy részvétele nélkül nem lehet sikeres
függetlenségi harcot vívni Magyarországon. Érvelését a következő szavakkal zárta: „[nem]
engedhetném meg, hogy hazám vérével kicsinyes ambitiók könnyelmű játékot űzzenek. –
Ezt megakadályozni tehetségemben van.” 253 Kossuthot minden bizonnyal megrázta a hír,
hogy az ő megkerülésével is folynak tárgyalások a magyar szabadságharc kirobbantásáról.
249 KOVÁCS E., 1967. 223.
250 KLI V. 462-479.
251 KLI V. 479-489.
252 MOL R 90. 4184. Horváth–Kossuth, 1863. júl. 29.
253 KLI V. 487. Lukács Lajos szerint Kossuthot hiúsága és sértettsége vezette arra, hogy ilyen módon
fenyegetőzzék. Szerinte az olasz kormány joggal bízott inkább Komáromyék magyarországi
támogatottságában, mint Kossuthéban. Lukács azonban nem vizsgálta meg Komáromyék hazai hátterét.
(LUKÁCS, 1984. 286-290.)
70