Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

tartani a főhadszíntértől, majd a következőket tette hozzá: „… az itteni nyomorult missiót
csak is azon világosan kikötött feltétel alatt fogadtam el, hogy minél hamarabb a
Magyarország feléi expeditióra küldjenek seregemmel. – Ezt nekem mind a király, mind
La Marmora forma szerint megígérték”. Kossuth, aki örömmel fogadta ezt a hírt, válaszul
kifejtette, hogy tekintettel Ausztria meggyengülésére, most már nem szükséges Dalmácián
és Horvátországon át kerülőutat tenni, hanem Garibaldi csatlakozhatna Cialdini várhatóan
Bécs felé nyomuló seregéhez, majd egy idő után Csáktornya és Nagykanizsa felé vehetné
az irányt önkénteseivel. A vörösinges vezér lelkesen helyeselte Kossuth tervét. 668 Közben
az ifjabb Kossuth Lajos és Irányi Dániel eredménytelenül próbált pontos értesüléseket
szerezni a magyarországi hadjárat időpontjáról Firenzében. Igaz, Ricasoli és az ismét
külügyminiszterré kinevezett Visconti-Venosta is a hadszíntérre ment, így csak Artommal
és Cerrutival tudtak beszélni. 669 Ricasoli hamarosan visszatért a fővárosba, és július 16-án
Kossuth ismét találkozott vele. Az olasz miniszterelnök egyetértett a magyar emigráció
fejének a magyarországi hadjáratra vonatkozó tervével, de megjegyezte, hogy erre csak
Trentino elfoglalása után kerülhet sor. Ráadásul kételyeket fogalmazott meg a
magyarországi felkelés kirobbanásával kapcsolatban. Ezeket arra alapozta, hogy egy
ügynöke, Baldassare Pescanti néhány nappal korábban bejutott Magyarországra, és
beszámolt ott szerzett értesüléseiről. Pescanti szeretett volna Deákkal beszélni, de a
magyar politikus visszautasította a találkozót, arra hivatkozva, hogy nem tárgyal olyan
állam küldöttjével, amellyel uralkodója hadban áll. Pescanti ezután egy délszláv barátját
küldte Deákhoz, azzal a kérdéssel, hogy mit tenne a kiegyezési párt feje, ha hazájában
felkelés robbanna ki. Pescanti jelentése szerint Deák a következőket válaszolta: „Ha valaha
olyasmi történne nemzetem akaratából, amely megváltoztatná a dolgok jelenlegi állását, és
ami miatt eltöröltetnének azon törvények, amelyekből jelen képviselői megbízatásom ered,
akkor döntésemet, mint magyar állampolgár kizárólag a tisztesség és a szükség törvénye
alapján hoznám meg”. Az olasz küldött ehhez azt is hozzátette, hogy értesülései szerint
nemcsak Deák, de Ghyczy pártja sem akar az uralkodóház ellen fordulni, mert megfelel
számukra, ha hazájuk az alkotmány helyreállításával visszanyeri korábbi szerepét a
birodalmon belül. 670 Ricasoli, Pescanti jelentésének ismeretében szemére vetette
668
KLI VII. 230-237.
669
KLI VI. 387-389. ifj. Kossuth–Kossuth, 1866. júl. 10., 389-390. ifj. Kossuth–Kossuth, 1866. júl. 11.; KLI
VII. 237.
670
CARTEGGI RICASOLI, 1967. 227-230. Pescanti–Ricasoli, 1866. júl. 10.
160