Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

források hiányában nem is bizonyítható, hogy az 1866. évi háború idején az országba
beküldött pénzből további összegekhez is jutott.
A forrásokból kitűnik, hogy Csáky és Komáromy július végéig valóban bíztak a
magyarországi felkelés kirobbanásában. Kossuth, valamint a porosz és az olasz kormány
előtt ugyan tudatosan eltúlozták a hazai mozgalom méreteit, és elhallgatták Keglevich
feltételeit, de valószínűleg abban reménykedtek, hogy a különböző irányokból végrehajtott
betörések fellelkesítik majd a hazai közvéleményt, és a spontán meginduló harcok
feledtetni fogják a szervezés csekély mértékét. Július végén azonban szembesültek terveik
megvalósíthatatlanságával, és Simonyit, illetve a Vidacs-féle bizottmány Gáspár nevű
küldöttjét igyekeztek rávenni arra, hogy segítsen a magyarországi szervezkedésben. 788
Ennek előzménye vagy az lehetett, hogy bár Klapka július 28-án osztrák területre lépett,
mégsem robbant ki a hazában felkelés, vagy az, hogy az otthoniak a porosz–osztrák
fegyverszünet megkötése, esetleg a porosz sereg betörésének elmaradása miatt elutasították
a háború megkezdését. Mindenesetre a Klapka-légió jablonkai betörésének idején,
augusztus első napjaiban Csáky és Komáromy már tudták, hogy az általuk képviselt comité
nem fog felkelést kirobbantani Magyarországon.
7. Irányi poroszországi megbízatása és Csákyék megegyezési kísérlete az olasz kormánnyal
Kossuth július második felében egyre növekvő türelmetlenséggel várta, hogy Csáky
és Komáromy eleget tegyenek vállalt feladataiknak, és megállapodjanak a porosz
kormánnyal az expedícióról, majd felkelést robbantsanak ki Magyarországon.
Valószínűleg úgy gondolta, hogy a pesti comité két képviselőjének Olaszországból való
távozása óta eltelt nagyjából egy hónap elég kellett volna, hogy legyen a szervezésre.
Türelmetlenségét minden bizonnyal növelte, hogy a poroszok váratlan königgrätzi
győzelme a háború gyors befejezését és a magyar remények meghiúsulását vetítette előre.
Ebben a helyzetben különösen nehezményezte, hogy nem kapott Csákytól kielégítő választ
a poroszországi helyzetre vonatkozóan. Július 24-én az olasz sereg ferrarai főhadiszállásán
tartózkodott, amikor találkozott egy porosz tiszttel, akiről megtudta, hogy Csáky küldte őt
Olaszországba Usedomhoz, Bernhardihoz és Ricasolihoz írt táviratokkal. A porosz
küldöttnek egyúttal olaszországi magyar tiszteket kellett toboroznia a poroszországi
788 KLI VII. 129-130.; TANÁRKY, 1961. 338-340.
182