Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

fogadva”. 804 A pesti comité külföldi képviselője minden bizonnyal szándékosan kerülte az
egyértelmű megfogalmazást, és ezzel poroszországi működésük alapvető hiányosságát
hallgatta el a kormányzó elől. Csáky azt is közölte Irányival, hogy Komáromy azért nem
találkozott Kossuthtal, mert az akkor nem volt Turinban, Éber pedig azért nem adta át a
levelet, mert végül nem Olaszország érintésével utazott Konstantinápolyba. 805 Kossuth az
Irányi újabb jelentésére válaszként írt levelében dühödten, és mindenképpen jogosan
vádolta hazugsággal Csákyt szerződés megtagadása miatt. 806 Klapka nem kívánt állást
foglalni a vitában. Irányinak megírta, hogy az ő szerepe csak a katonai ügyek intézésére
korlátozódott, és rosszallását fejezte ki az emigráció belső bomlasztása miatt. 807 A porosz
területre való visszatérés után néhány nappal Brüsszelbe távozott, hogy családját
meglátogassa, és addig a parancsnokságot átadta Mogyoródynak. 808 Eredeti szándékával
ellentétben azonban nem tért többé vissza a légióhoz. Nem akart a vitába belebonyolódni
Bismarck megbízottja, von Keudell tanácsos sem, aki előtt Irányi feltárta a Csákyék
tevékenységét jellemző visszásságokat. A porosz politikus udvariasan, de egyértelműen
Irányi tudtára adta, hogy a porosz kormány elégedett a pesti comité két külföldi
képviselőjének működésével. 809
A pesti comité képviselői a turzovkai betörés kudarca után sem hagytak fel a
szervezkedéssel, mert a porosz–osztrák fegyverszünet megkötése után még reménykedtek
abban, hogy a háború újra fog kezdődni. Nem lehetett ugyanis kizárni, hogy a franciák
szövetségre lépnek az osztrákokkal, és fegyvert fognak érdekeik érvényesítéséért. III.
Napóleon Rajna menti területekre tartott igényt, és mindenképpen meg akarta akadályozni
a déli német tartományok csatlakozását Poroszországhoz. Bismarck is számolt ezzel a
lehetőséggel, és a magyar felkelés kirobbantásával fenyegetőzött, hogy nyomást
gyakoroljon a francia vezetésre. 810 A porosz vezetés ezért a magyar légió fenntartása
804 MOL R 90. 4629., DDI VII. 116. Csáky–Kossuth, 1866. júl. 22.
805 KLI VI. 537-541. Irányi–Kossuth, 1866. szept. 3.
806 KLI VI. 541-543. Kossuth–Irányi, 1866. szept. 9.
807 KLI VI. 533-534. Klapka–Irányi, 1866. aug. 23.
808 KLI VI. 521-522. Klapka–Kossuth, 1866. aug. 9.
809 KLI VI. 492-494. Irányi–Kossuth, 1866. aug. 14., 519-521. Irányi–Kossuth, 1866. aug. 26. Irányi Kossuth
utasításának megfelelően személyesen Bismarckkal szeretett volna találkozni, de az betegségére hivatkozva
nem fogadta őt. Von Keudell biztosította Irányit arról, hogy a porosz kormány nagyra becsüli Kossuth
személyét, és őt tekinti a magyar emigráció politikai vezetőjének, de a háború kirobbnásakor inkább katonai
vezetőkkel akartak tárgyalni. Azt is jelezte, hogy Oroszország rossz szemmel nézte volna Kossuth
megjelenését Poroszországban.
810 Július végén az olasz kormány Poroszországba küldte Govone tábornokot, hogy kipuhatolja, mit
szándékozik tenni a berlini vezetés a fegyverszünet megkötése után. Bismarck az olasz küldött előtt
kijelentette, hogy a német nép kárára nem fogja kielégíteni III. Napóleon igényeit, és ha a háború
186