Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

állam kölcsönösen elismeri egymás függetlenségét és területének sérthetetlenségét.
Leszögezték, hogy Erdélyt Magyarország, Bukovinát pedig a fejedelemségek területéhez
tartozónak ismerik el. A románok Savoyai Amádé herceget kívánták meghívni országuk
trónjára, amelyhez a pesti comité segítséget ígért. Ghica és Balaceanu vállalta, hogy
hatalomra kerülésük után szerződést kötnek az olasz kormánnyal az Ausztria elleni háború
feltételeiről, és nem akadályozzák meg a fejedelemségekből Erdélybe tervezett katonai
betörést. 590 A Cuza megbuktatására irányuló tervek, amelyek 1864 óta a magyar
emigránsokat is foglalkoztatták, egyelőre nem váltak valóra. Mordininek sem sikerült az
ígért támogatást kieszközölnie. Sella pénzügyminiszter novemberben közölte Csákyval,
hogy az olasz kormány nem tud pénzt adni, legalábbis januárig semmiképpen sem. 591
Szeptember 17-én Ferenc József december 10-re összehívta a magyar
országgyűlést, és mind Csáky, mind Komáromy lépéseket tett annak érdekében, hogy
képviselővé választassa magát. Csáky október 16-án Genfben kelt választási programjában
„mindenekelőtt” a ’48-as alkotmány visszaállítását tűzte ki célul. 592 Törekvései azonban
hamarosan akadályokba ütköztek. Októberben a kassai csendőrség állásfoglalást kért a
Helytartótanácstól arra vonatkozóan, hogy érvényben van-e még a Csáky ellen Pálffy
Móric kívánságára 1864. március 23-án kiadott elfogatóparancs. A Helytartótanács nem
találta nyomát az említett elfogatóparancsnak, ezért Pálffy utódja, Sennyey Pál báró a
Kancellária segítségét kérte. Majláth György kancellár, válaszában közölte, hogy Csákyt
az Almásy–Nedeczky-féle összeesküvésben való részvétellel gyanúsították, de az
elfogására nem kerülhetett sor, mert külföldre távozott. Azt is hozzáfűzte, hogy
visszatérése esetére a Helytartótanács elnöke valóban elrendelte elfogatását és a pesti
katonai bíróság elé állítását. Ez utóbbi bíróság azonban 1865 őszén már nem működött.
Sennyey, Majláth tanácsára további adatokat kért a katonai főparancsnokságtól, amely
azonban csak a bíróság elé állítás kellő megalapozására alkalmatlan bizalmas rendőri
közléseket talált. Sennyey ezért november 19-én kelt levelében Majláth belátására bízta,
hogyan jár el akkor, ha Csáky tényleg megjelenik az országban. 593 Ennek esélyét azonban
csökkentette, hogy a fiatal gróf ellen állítólagos hitelezői, Geduldiger Adalbert, Hille
590 DDI VI. 198-200. (tisztázat), MOL R 296. 11. t. (fogalmazvány). Csáky–Cerruti, 1865. szept. 25. A
fogalmazványt közli: NYULÁSZINÉ, 1999. 662-664. (Nyulásziné Straub Éva az aláírás nélküli
fogalmazványt Csákynak tulajdonította. A szerző valószínűleg tényleg ő volt, de Komáromy írta alá.)
591 MOL R 296. 11. t. Csáky–Komáromy, nov. 10.
592 MOL R 296. 1. t. „A lőcsei választókerület t. választóihoz”, 1865. okt. 16.
593 MOL D 191. 1865: 5489., 5710., 5771., 5983., 6278.
141