Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

6. A magyar emigránsok és az olasz kormány 1863/64 fordulóján
A magyarországi fegyveres harc kirobbantására 1863 végén nemcsak Klapka, de
tőle függetlenül Kossuth is megtette a szükséges előkészületeket. Természetesen igyekezett
ismét felvenni a kapcsolatot az olasz kormánnyal, hiszen neki is szüksége lett volna anyagi
és politikai támogatásra. 1863. november 10-én levelet írt Visconti-Venosta
külügyminiszternek, amelyben felhívta figyelmét arra, hogy Ferenc József a háborútól
tartva keresi a kiegyezés lehetőségét a magyarokkal, ami veszélyt jelenthet az olasz
törekvésekre nézve. Az olasz kormány tavasszal megígért támogatására hivatkozva
közölte, hogy szüksége lenne ötezer frankra, mert a Magyarországon az ő megbízásából
működő, az utóbbi időben újjáalakított bizottmány falragaszok kitételét tervezi Pesten.
Ugyanakkor arra ajánlkozott, hogy cikket írna egy olasz lapba, amelyben II. Viktor
Emánuel király segítségét kérné a magyarországi éhínségre hivatkozva. Így pénzgyűjtés
kezdődhetne, és az abból befolyt összeget fel lehetne használni a fegyveres harcra.
Felvetette, hogy győzelem esetén az olasz királyi család egyik tagja kerülhetne a magyar
trónra. 293 Az olasz külügyminiszter a következő hetekben nem válaszolt Kossuth levelére,
mert a Klapkával kötött megállapodás miatt minden bizonnyal kellemetlenül érintette a
volt kormányzó kérése. Kossuth december 17-én Cerruti államtitkárhoz írt levelében
sürgette az olasz kormány döntését, 294 de választ ezúttal sem kapott. Pedig fontos lett
volna számára, mert a Visconti-Venostának írt levelében emlegetett bizottmány ekkor már
megkezdte működését Magyarországon.
1863 szeptemberében Nedeczky István, Deák unokaöccse, elszegényedett zalai
birtokos Párizsban meglátogatta nagybátyját, Kiss Miklóst, akivel közölte, hogy be
szeretne állni az olaszországi magyar légióba. Kiss Klapkának és Kossuthnak is
figyelmébe ajánlotta Nedeczkyt, mint olyan személyt, akinek Somogy és Zala megyei
kapcsolatai hasznosak lehetnek a Magyarországra való fegyveres betörés alkalmával. 295
Klapka érdeklődését valószínűleg azért nem keltette fel az ajánlat, mert ő előzőleg már a
Csáky–Komáromy-féle szervezettel való együttműködés mellett döntött. A volt kormányzó
viszont megbízta Nedeczkyt a Vidacs János letartóztatása óta vezető nélkül maradt
293
KLI VI. 26-30. Kossuth–Visconti-Venosta, 1863. nov. 10.
294
DDI IV. 352. Kossuth–Cerruti, 1863. dec. 17.
295
MOL R 90. 4201. Kiss–Kossuth, 1863. szept. 20.; MOL R 295. 22. t. Kiss–Klapka, 1863. szept. 22.; –
vö.: LUKÁCS, 1984. 290-298.
79