Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

Csákyék mellett nem akarta tehát elkötelezni magát, de az említettek megállapodását,
amelyen ő is jelen volt, elfogadta, és elismerte a volt kormányzót a külügyek irányítójának.
Mivel a custozzai vereség után az olasz kormány sürgetni kezdte Türr indulását Belgrádba,
Kossuth június 26-án megbízólevelet adott át neki. A tábornok feladatául kapta, hogy az
olasz és a szerb kormány megállapodásának értelmében elősegítse a Határőrvidék
fellázítását, és a határőrök Magyarországra történő betörését. A volt kormányzó
ugyanakkor felhívta Türr figyelmét arra, hogy a tervek végrehajtására csak az olasz sereg
dalmáciai partraszállása után kerülhet sor. 723 Türr a szervezésre kapott 400 ezer frankból
csak 40 ezret vett át készpénzben, a többit az olasz kormány a Pillet-Ville bankház
konstantinápolyi és bukaresti fiókjába utalta. 724 Türr engedélyt kapott arra, hogy magával
vigye keleti útjára az olasz hadsereg ezredesét, Kiss Józsefet. 725 Július 1-én Livornóban
szálltak hajóra, Konstantinápolyba érkezésük után azonban nem Belgrád, hanem Bukarest
felé vették az irányt. 726 Türr valószínűleg úgy gondolta, hogy ottani kapcsolatai is
hasznosak lehetnek a magyar ügy szempontjából, és így segítségére lehet a
fejedelemségekbeli szervezéssel megbízott Ébernek. Amikor július közepén megérkezett a
román fővárosba, Ébert még nem találta ott, így nélküle látott neki a munkának. Sikerült
találkoznia a fejedelemségekben élő magyarokkal, és július 19-én azt jelentette az olasz
külügyminisztériumnak, hogy négy önkéntes csapat áll készen az Erdélybe való
betörésre. 727 Tárgyalt Károly fejedelemmel is, aki szerződést egyelőre nem kötött vele,
csak megállapította, hogy 30-40 ezer katonával tudnák segíteni a magyarok háborúját. A
román vezetés a betörés feltételéül azt szabta, hogy Bismarck elhatározza magát a
Habsburg Birodalom megsemmisítésére. Ugyanakkor beleegyezett abba, hogy az Erdélybe
betörő seregeket magyar tiszt, Türr vagy Klapka vezesse. Kiss József állítása szerint ezzel
is azt akarták jelezni, hogy nem tartanak igényt Erdélyre és elfogadják a Dunai Szövetség
723
KLI VI. 294-295. „Utasítás Türr István altábornagy úrnak Flórenczbe”, 1866. jún. [26]. Az utasítást
Csáky is aláírta a „Buda-Pesti Comité” nevében, így annak egy példánya Csáky és Komáromy iratai közt is
megtalálható. (MOL R 211. 1. t. Kossuth–Türr, 1866. jún. 26.)
724
MAE ASD Moscati, VI/215. ?–Türr, 1866. jún. 29. (A levél írója az olasz kormány egyik tagja volt.)
725
DDI VII. 17-18. Kossuth–Cerruti, 1866. jún. 25., 32. Türr–Cerruti, 1866. jún. 30.
726
KLI VI. 558-563. „Türr István altábornagy jelentése a keleti tartományokban való működéséről”.
Visconti-Venosta a konstantinápolyi olasz követet, a belgrádi és a bukaresti olasz konzult is értesítette Türr
érkezéséről, és arról, hogy a magyar tábornok az olasz kormány megbízásából teljesít titkos küldetést. (DDI
VII. 26. Visconti-Venosta–Della Croce, Teccio di Bayo, Scovasso, 1866. jún. 29.) Csáky később rosszallását
fejezte ki amiatt, hogy Türr Bukarestben is szervezkedik. (DDI VII. 119-120. Csáky–Visconti-Venosta, 1866.
júl. 23.)
727
DDI VII. 100-101. Türr–Visconti-Venosta, 1866. júl. 19. – vö.: KLI VI. 434-438. Ifj. Kossuth Lajos–
Kossuth, 1866. júl. 27.
170